A támogatás megvonásával Rómának gyakorlatilag semmi esélye a rendezésre, mivel úgy még egyetlen város sem lehetett házigazdája ötkarikás játékoknak, hogy nem állt mögötte a városvezetés.
A délutánra meghirdetett sajtótájékoztató előttre tervezték Raggi és Giovanni Malago, az Olasz Olimpiai Bizottság (CONI) elnöke találkozóját, de ez elmaradt, mert a városvezető nem fogadta Malagót, aki több mint félórás várakozás után távozott a római városházáról.
„Felelőtlenség lenne a részünkről, ha támogatnánk ezt a pályázatot” – jelentette be nem sokkal később Virginia Raggi, hozzátéve, hogy a rendezés elviselhetetlen terheket jelentene és csak adósságot eredményezne.
„Semmi bajunk nincs az olimpiával és a sporttal, de nem akarunk a sport miatt még több betont a városba. Ezt nem engedjük meg – szögezte le, majd a város számára szerinte az olimpia után már szükségtelen sportcsarnokokra utalva azt mondta. – Nem akarjuk, hogy az eljövendő években pénzt kelljen fordítanunk sivatagi katedrálisokra.”
A júniusban megválasztott Raggi korábban többször hangsúlyozta, hogy a pénzügyi nehézségekkel és korrupciós botrányokkal küzdő Róma számára nem tartja elsőrendűnek a nyolc év múlva esedékes játékok megrendezését. Többek között eleve a játékok elutasításával kampányolt, s szerdai bejelentésével tette ezt hivatalossá. Nemet mondott az olimpiára Beppe Grillo, a római főpolgármester mögött álló 5 Csillag Mozgalom (M5S) vezére is.
Giovanni Malago hétfőn úgy nyilatkozott, szégyen lenne, ha Róma visszalépne a pályázattól. Úgy vélekedett, hogy Olaszország hitelességét fenyegeti, ha visszavonják a kandidálást, és ez egyben az olasz sportélet veresége is lenne. Megjegyezte, hogy az esetleges negatív döntés nem az ő személyes veresége lenne, hanem az olasz sportéleté, mivel azt jelentené, hogy „a politika beleszólt és felülírta a sport döntéseit”. Akkor még úgy fogalmazott, az utolsókig bízik abban, hogy Róma főpolgármestere változtat álláspontján.
Emlékeztetett rá, hogy a 2024-es olimpia költsége nem Róma lakosságát terhelné, és mintegy 177 ezer munkahelyet teremtene. Kiemelte, hogy a felmérések szerint a 18 és 25 év közötti fiatalok többsége támogatja az olimpiai kandidálást. Korábban úgy fogalmazott, ha Róma most lemond a jelölésről, a következő harminc vagy akár ötven évre eleshet az újabb olimpiai rendezéstől.
Raggi bejelentése nyomán Budapest mellett már csak két város – Los Angeles és Párizs – maradt reális eséllyel versenyben. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság jövő szeptemberben Limában dönt a helyszínről.
1. szakasz (2015. szeptember 15.-2016. június) Vízió, a játékok koncepciója, stratégiája 2015. szeptember 15. – a nemzeti olimpiai bizottság, illetve az adott város eddig a határidőig nyújthatta be a jelentkezést a NOB-hoz 2015. szeptember 16. – a NOB a kandidáló városok, illetve nemzeti olimpiai bizottságok rendelkezésére bocsátotta az összes szükséges dokumentációt 2015. szeptember 23–25. – elindult a pályázati eljárás a jelentkező városokkal és a nemzeti olimpiai bizottságokkal videokonferencián 2015. október 16. – a pályázati menetrendet aláírták a jelentkező városok és a nemzeti olimpiai bizottságok 2015. november 16-ával kezdődő hét – munkaértekezletek Lausanne-ban 2015. december 8. – hivatalos sorshúzás a NOB végrehajtó bizottságában a pályázó városok prezentációinak sorrendjéről. A sorrend: Los Angeles, Róma, Budapest és Párizs 2016. FEBRUÁR 17. – A PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ ELSŐ RÉSZÉNEK BENYÚJTÁSA (VÍZIÓ, A JÁTÉKOK KONCEPCIÓJA, STRATÉGIÁJA) 2016. február-május – a NOB értékelő bizottsága elemezte a dokumentációt és jelentést készített a végrehajtó bizottságnak 2016. június – a NOB végrehajtó bizottsága megerősítette a pályázó városokat, amellyel azok a következő szakaszba léptek
Törvényi szabályozás, illetve jogi háttér megteremtése, valamint a létesítmények finanszírozása 2016. június – munkaértekezletek a pályázó városokkal és a nemzeti olimpiai bizottságokkal 2016. augusztus 5–21. – megfigyelői program, a jelentkezők küldöttsége részt vett a riói olimpián 2016. augusztus – munkaértekezletek Rio de Janeiróban a törvényi szabályozásról, a jogi háttér megteremtéséről, illetve a létesítmények kivitelezésének költségeiről 2016. OKTÓBER 7. – A PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ MÁSODIK RÉSZÉNEK BENYÚJTÁSA (TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS, ILLETVE JOGI HÁTTÉR MEGTEREMTÉSE, VALAMINT A LÉTESÍTMÉNYEK FINANSZÍROZÁSA) 2016. október-november – a NOB értékelő bizottsága elemzi a dokumentációt és jelentést készít a végrehajtó bizottságnak 2016. november – a riói olimpia szervezőinek jelentéstétele Tokióban – a következő nyári játékok helyszínén -, melyen részt vesznek a pályázó városok 2016. november – munkaértekezletek Tokióban a lebonyolításról, a gyakorlati kérdésekről és az utóhasznosításról 2016. december – a NOB végrehajtó bizottsága megerősíti a pályázó városokat, amellyel azok a következő szakaszba lépnek
Lebonyolítás, gyakorlati kérdések, utóhasznosítás 2017. FEBRUÁR 3. – A PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ HARMADIK RÉSZÉNEK BENYÚJTÁSA (LEBONYOLÍTÁS, GYAKORLATI KÉRDÉSEK, UTÓHASZNOSÍTÁS) 2017. február-június – a NOB értékelő bizottsága elemzi a dokumentációt, és ellátogat a pályázó városokba 2017. július – az értékelő bizottság jelentésének közzététele 2017. július – a pályázó városok reagálhatnak az értékelő bizottság jelentésére 2017. július – a pályázó városok ismertetik elképzelésüket a NOB-tagokkal és a nyári olimpiai sportágak nemzetközi szövetségeinek képviselőivel 2017. szeptember – a végrehajtó bizottság a NOB-tagság elé terjeszti a pályázó városok névsorát 2017. szeptember – a rendező város kiválasztása Limában 2017. szeptember (a választás utáni napon) – első értekezlet a kiválasztott várossal, illetve nemzeti olimpiai bizottsággal a következő lépések és a munkarend meghatározására 2018. (6–9 hónappal a választás után) – jelentéstételi találkozó az összes pályázó várossal |