Hegymászás: Klein Dávid olyan csúcsot céloz meg, ahol még nem járt magyar

Klein Dávid a 2013-ban a Kancsendzöngán elhunyt Erőss Zsolt után a második magyar hegymászó, aki felért a Manaszlu csúcsára. Az egyszemélyes Sourcing Manaslu Expedíció (2015) augusztus 31-én indult és október 13-ig tartott, a mászás alatt Klein Dávid összesen 26 napot töltött a hegyen a 4850 méter magasban kiépített alaptáborban vagy afölött.

A hegymászó elmondta: a szokatlanul havas csúcs meghódítása technikailag nem különösebben nehéz, azonban az első és a második tábor közötti függőgleccser, valamint a 6200 méter magasban fekvő második tábor felett elterülő, 400-500 méter hosszú közepes dőlésszögű – vagyis a lavinák elindulásához rendkívül kedvező – emelkedő veszélyessé tették a hegymászást.

Mint fogalmazott, amikor akklimatizációs célból először járt a második táborban, egész éjszaka kabátban és bakancsban feküdt a kezében késsel, rettegve attól, hogy a havazás miatt lavina söpör végig a sátrakon. „Utólag azt mondom, hogy le kellett volna jönni, az lett volna a becsületes megoldás” – fűzte hozzá.

Klein Dávid hozzátette azt is, hogy a himalájai viszonyokhoz képest az alaptábor meglehetősen alacsonyan, a fagyhatár alatt fekszik, így rossz idő esetén a könnyen takarítható hó helyett eső esik. A megázott felszerelés később könnyedén megfagy, az eső az elektronikai eszközökre is jóval ártalmasabb, mint az egyszerűen lesöpörhető hó.

A hegymászó az expedíció alatt oxigénpalack, társ és serpák, valamint mindenféle támogató személyzet nélkül, rendkívül könnyű felszereléssel mászott. Az egyes tábor fölé csak egy könnyű, egyfalú sátrat vitt magával, az egész expedíció alatt pedig összesen két gázpalackot használt el főzéshez. Semmit sem hagyott fent a hegyen, minden felszerelését, szemetét lehozta magával a sikeres csúcstámadás után.

Klein Dávid a 7450 méter magasban felállított négyes táborból szeptember 30-án, éjszaka éjfél előtt indult el a Manaszlu főcsúcsára, ahová október elsején 6 óra 30 perckor ért fel. Mint elmondta, a csúcstámadáskor a legnagyobb nehézséget az ugyanabban az időben induló, ezért a csúcs alatt összetorlódó 20-30 hegymászó okozta hosszú várakozás jelentette.

A hegymászó a Nepálban szerzett tapasztalatairól elmondta, hogy a Manaszlut övező rendkívül mély völgyekben a Himalájában megszokott sziklás-köves táj helyett buja növényzet, szinte tropikus élővilágú környék fogadja a túrázót. Ugyan a tavaszi pusztító földrengések nyoma mindenütt felfedezhető, a károkat mindenhol igyekeznek helyrehozni, és a helyiek számára az a legnagyobb segítség, ha visszatérnek a turisták – fogalmazott Klein Dávid.

A magyar magashegyi hegymászás helyzetéről szólva Klein Dávid elmondta, hogy a tizennégy nyolcezres csúcsból tizenkettőn már járt magyar állampolgár, mára csupán az Annapurna és a K2 maradt hátra.

Ezzel kapcsolatban az MTI-nek elárulta, hogy 2016 tavaszán szeretné meghódítani a nepáli Annapurnát, a 8091 méteres csúcsnak elsősorban a déli – kevésbé lavinaveszélyes, de technikailag igen nehéz – oldala vonzza. Megjegyezte azonban, hogy ennek a tervnek a megvalósításához már csapatra lesz szükség.

A Manaszlut az idei őszi szezonig több mint nyolcszázan mászták meg, idén becslések szerint mintegy hatvanan juthattak fel a csúcsra, többségük oxigénpalackkal. Idén egyetlen tragikus kimenetelű baleset történt a hegyen: 2015. október elsejéről másodikára virradóan Benedek Zoltán magyar származású osztrák hegymászó a csúcs elérése után vesztette életét, valószínűleg tüdőödéma következtében.