AZ OLIMPIARENDEZÉS JELENTŐSÉGE

Az olimpia a legtekintélyesebb sportesemény, amelyet egy város rendezhet, a hatása hosszú távon meghatározhatja nemcsak a rendező város, hanem a régió és az egész ország jövőjét. Az olimpiának a sporttörténelmi örökségen túl számos gazdasági, társadalmi és kulturális vonatkozása is van, így mára az egyes nemzetgazdaságok számára stratégiai jelentőségű az olimpia rendezési jogának elnyerése.

Az első újkori olimpiát 1896-ban, Athénban rendezték meg, majd ezt követően (néhány kivételtől eltekintve) szinte kizárólag milliós nagyvárosokban tartottak nyári ötkarikás játékokat. Azonban ha komolyan vesszük a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) azon törekvését, hogy meg akarja állítani a játékok méretének növekedését (a 2008-as pekingi olimpiát már nemigen lehet túlszárnyalni), és figyelembe vesszük az ennek érdekében elfogadott Agenda 2020 reformprogramot, a jövőben a kisebb városok is eséllyel vehetnek részt a küzdelemben.

MEGVÁLTOZOTT PÁLYÁZATI FOLYAMAT

A NOB arról is döntött, hogy megszünteti az eddigi kétlépcsős rendszert, és a szeptember 15-i határidőig jelentkező összes város végig versenyben marad, és megkapja a pályázó város titulust. Mindez Budapest esetében is kiemelt jelentőségű, hiszen így a kétéves időszak alatt biztosan ott szerepelünk a nemzetközi hírekben. A NOB egy háromfordulós konzultációs pályázati rendszert hozott létre (ennek részleteit a cikk alján olvashatják), amelynek lényege, hogy végig segítik a kandidáló városokat (egy minimumot persze mindenkinek hoznia kell).

„Köszöntjük a kiváló és magasan képzett öt kandidálót” – mondta Thomas Bach, a NOB elnöke. A sportvezető kiemelte, a rendező város kiválasztása során az eddigi olimpiai helyszínválasztással szemben nem az lesz a döntő, melyik város nyújtja a legmegfelelőbb infrastruktúrát, hanem az, hogy melyik pályázó akarja igazán az olimpiát. Fontos, hogy a rendező városban örökséget hagyjanak a nyári játékok, a város fejlesztései és új stadionjai, versenyhelyszínei beolvadjanak a városképbe, és hosszú távon hasznára legyenek a rendező városnak.

Azt is elmondta, hogy a NOB a pályázatot megnyerő városnak 1.7 milliárd dolláros támogatást nyújt. Rio de Janeiro 1.5 milliárdot kapott.

A NOB 2017 szeptemberében Limában tartja közgyűlését, ott lesz az utolsó értékelő összegzés, majd a döntés a 2024-es játékok rendezőjéről.

BUDAPEST

Ahogy fentebb már jeleztük, Budapest jelentkezése azzal vált realitássá, hogy a NOB tavaly decemberben elfogadta az úgynevezett Agenda 2020 programját, amely gyakorlatilag valós felkérést jelentett két-hárommilliós nagyvárosoknak arra, hogy gondolkodjanak el az olimpiai pályázatról. A program azt célozza, hogy az eddigieknél fenntarthatóbb, olcsóbb és egyben megtérülő játékokra kerüljön sor. Ebbe a koncepcióba leginkább Budapest mellett Hamburg illik még bele, de a többi jelentkező is biztosan beépíti pályázatába ezeket a szempontokat.

„Büszke vagyok Budapestre, hogy ilyen erős mezőnyben két évig ott tud lenni, egészen különleges mezőnybe kerültünk – mondta a Nemzeti Sport Online-nak Vajda László, aki szenior szaktanácsadóként részt vett Peking sikeres, 2022-es pályázatában (téli olimpiát rendeznek akkor a kínai fővárosban), de már előtte is több szervezőbizottság munkáját segítette. – Az esélyekről azért is nagyon nehéz bármit mondani, mert az előző kampányokban is láthattuk, hogy biztos esélyesnek tűnő városok is elbuktak. Biztos vagyok benne, hogy a többi kandidáló is kitalálja a maga narratíváját, hogyan illeszthető be az Agenda 2020-ba. Ez ugyanakkor egy olyan történelmi lehetőség volt, amit meg kellett ragadnunk.”

Eddig Kelet-Közép-Európa egyetlen országa sem kapott lehetőséget az olimpiai játékok megrendezésére. Hazánk az aranyérmeket tekintve a nyári játékok történetének tíz legeredményesebb nemzete közé tartozik és az egy főre eső érmek számát vizsgálva is előkelő helyen áll, ugyanakkor az egyetlen a legeredményesebb tíz ország közül, amely még nem adott otthont nyári olimpiának.

„Az egész országnak óriási előny, hogy végigcsinálhatunk egy teljes olimpiai pályázati ciklust, sok, később is hasznosítható tapasztalattal és tudással gazdagodik a magyar sport – mondta Nagy Zsigmond, a MOB nemzetközi igazgatója az NSO-nak. – A következő két év nagyon izgalmas időszak lesz, és nem szabad elfelejteni, csak az tud versenyt nyerni, aki benevez és a rajtvonalhoz áll. Ha tényleg a világ legnagyobb eseményéről álmodunk, akkor muszáj elindulnunk. Vannak rossz példák, de nekünk a pozitívakból kell erőt merítenünk. Már részt vettünk egy NOB-konzultáción a nyáron, amelyen támogatásról biztosítottak minket, a nemzetközi szövetség eltökélt célja, hogy közelebb hozza a kisebb városoknak is a rendezés lehetőségét, ezáltal színesedjen az olimpiai mozgalom.”

A Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlése június 10-én, majd a Fővárosi Közgyűlés június 23-án döntött úgy, hogy támogatja a 2024-es budapesti olimpiarendezésről szóló szándéknyilatkozat benyújtását, ezt követően július 6-án az országgyűlés is határozati javaslatot hozott az ügyben. A magyar kandidálás vezetésére Fürjes Balázs kormánybiztost nevezték ki, hamarosan gazdasági társaság formájában megalakul a pályázati bizottság is. Fontos lépés volt annak az 1300 oldalas megvalósíthatósági tanulmánynak az elkészítése, amelyet bárki elolvashat a MOB honlapján.

A VETÉLYTÁRSAK

Budapesten kívül négyen álltak fel a rajtvonalra, köztük három korábbi házigazda (Párizs, Los Angeles és Róma), valamint Hamburg. Toronto az utolsó pillanatban visszalépett, míg a sikeres Európai Játékokat rendező Baki inkább a 2028-as kandidálás felé kacsingat.

Mindez így is népes mezőnynek tekinthető azok után, hogy a 2022-es téli olimpiáért végül csak a későbbi nyertes Peking, valamint a kazah Almati szállt versenybe. 2024 esetében négy európai város küzd meg az egyetlen észak-amerikaival. Nézzük meg kicsit közelebbről őket!

HAMBURG

A Német Olimpiai Bizottság márciusban döntött arról, hogy Hamburgnak adja meg a lehetőséget (Berlinnel szemben) a jelentkezésre. Bár a szándéknyilatkozatot idejében megküldte a német város, lehet még buktatója a kandidálásnak, ugyanis november 29-én népszavazást tartanak a témában (a vitorlásversenyeknek otthont adó Kiellel egyetemben). A friss felmérések ugyanakkor azt mutatják, a német lakosság többsége támogatja Hamburg esetleges rendezését. Németország legutóbb 1972-ben (München révén) adott otthont olimpiának.

A városban egy Elba menti szigeten képzelik el az olimpia központját, és a belvárosban, egy jól bejárható (tíz kilométer sugarú) területen sűrítenék egybe a versenyszámok zömét. Kevés lenne az olyan sportlétesítmény, amit az olimpia miatt kellene felhúzni, de ezek esetében is figyelnének az utóhasznosításra. A játékokra való felkészülést egybekötnék a már régóta tervezett városfejlesztési tervek megvalósításával, ezek katalizátora lehetne az olimpia.

PÁRIZS

„Hogy mi lennénk a favoritok? Már hallottam, de most ez a legutolsó dolog, amivel foglalkozni akarok. Sok munka áll előttünk” – mondta Étienne Thobois, a párizsi pályázat ügyvezető igazgatója.

Franciaország fővárosa 1900-ban és 1924-ben is rendezett már nyári olimpiát (míg háromszor – 1992-ben, 2008-ban és 2012-ben – sikertelenül próbálkozott), így 2024-ben éppen száz év elteltével adhatna újra otthont a játékoknak.

A hivatalos jelentkezésben Párizs „felejthetetlen, innovatív, felelősségteljes és fenntartható” programra épülő olimpiára tett ígéretet. A pályázati bizottság társelnökének a háromszoros olimpiai bajnok kenust, Tony Estanguet-t nyerték meg, aki 2000-ben, 2004-ben és 2012-ben is megnyerte a kajak-kenu vadvízi szakágának kenu egyesét.

Már néhány szám is ismert a várható költségekről, új infrastrukturális beruházások esetében 3 milliárd, a pályázati bizottság költségvetése esetében 3.2 milliárd euróval számolnak, míg maga a pályázat 60 millió euróba kerülhet.

RÓMA

Az olasz főváros szintén volt már házigazdája a játékoknak, méghozzá 1960-ban. A pályázati bizottság élére egy világszerte ismert arcot, a Ferrari volt elnökét, Luca di Montezemolót nyerték meg. Nem új számára a feladat, mert korábban már volt az 1990-es labdarúgó-vb szervezőbizottságának is a vezetője.

Az örök városban élnének azzal a páratlan lehetőséggel, hogy a versenyszámokat a legnépszerűbb szimbolikus helyszínek köré szervezik. Az olimpiai falut az egyetem mellett építenék fel, így az a játékok után a diákok szállásaként működhetne tovább.

LOS ANGELES

Miután támogatottság hiányában Boston júliusban visszalépett, Los Angeles lépett a helyébe, és mivel Toronto sem indul, egyetlen nagyváros maradt az amerikai kontinensről. Los Angeles 1932-ben és 1984-ben már rendezett olimpiát, így megvan a kellő tapasztalata.

Kedden nyilvánosságra hozták Eric Garcetti polgármester NOB-nak írt levelét, amelyben a város sokszínűségét emelte ki (a fenti videó is ezt hirdeti), hangsúlyozva, hogy Los Angeles az „Egyesült Államok nyugati, Latin-Amerika északi és a Csendes-óceáni partvidék keleti fővárosa”. A pályázat az állam és a régió teljes támogatását élvezi.

Los Angeles kapcsán érdemes megemlíteni, hogy az 1984-es rendezése alapvető változást hozott a források szerkezetét illetően, a magánfinanszírozási források túlsúlyba kerültek az állami forrásokkal szemben.

PÁLYÁZATI MENETREND

1. SZAKASZ

2015. szeptember 23–25.: a kandidálási procedúra első tárgyalása a NOB és a pályázó városok között videokonferenciával.
2015. október 16.: a pályázók aláírják, hogy részt vesznek a procedúrán, és átutalják a NOB-nak az 50 ezer dolláros első pályázati részletet.
2015. november 16-i hét: a NOB szemináriumot tart a rendezésre pályázó városok képviselőinek.
2016. január 6.: a pályázó városoknak le kell védetniük az olimpia évszámmal ellátott szimbólumát, ami hazánk esetében „Budapest 2024”.
2016. február 17.: el kell juttatni a NOB-hoz az első pályázati dokumentációt a vízióról, koncepcióról és stratégiáról.
2016 júniusa: miután a NOB munkacsoportja a városokkal folytatott konferencián értékeli a tervezeteket, a végrehajtó bizottság lezárja az első szakaszt. Értékeli az okmányokat és megnevezi, kik jutnak tovább a második szakaszba.

2. SZAKASZ

2016 decembere: a végrehajtó bizottság lezárja a második szakaszt. Értékeli az okmányokat és megnevezi, kik jutnak tovább a harmadik szakaszba.

3. SZAKASZ

2017 januárja: az utolsó szakaszra kért pályázati összeg (150 ezer dollár) befizetése.
2017. február 3.: el kell juttatni a NOB-hoz a harmadik pályázati dokumentációt a játékok pontos lebonyolításáról, élményekről és a helyszínek hagyatékáról.
2017. február–június: az értékelő bizottság helyszíni látogatásai, erre a pályázók reagálhatnak.
2017 júliusa: a NOB közzéteszi az értékelő bizottság jelentését.
2017 júliusa: a pályázók a NOB-tagságnak nyújtanak tájékoztatást.
2017 szeptembere: a pályázó városok utolsó prezentációja a NOB limai közgyűlésén, az utolsó értékelő összegzés, a 2024-es játékok rendezőjének kiválasztása.

TIZEDSZER JÖN ELŐ AZ ÖTLET

Az eddigi 30 nyári olimpia közül 9 esetében vetődött fel, hogy a magyar főváros házigazda lehetne.

1896: A rendezést Athén kapta meg, az előkészületek azonban nagyon vontatottan haladtak, ezért az „ötletgazda” Coubertin báró és a NOB magyar alapító tagja, Kemény Ferenc levélváltása során felvetődött Budapest szerepvállalása. Egy Averoff nevű, dúsgazdag görög kereskedő azonban a görögök segítségére sietett, és az ókori játékok hazájában rendezték meg az első újkori olimpiát.

1916: A NOB 14. ülését 1911-ben Budapesten tartották. Ekkor került szóba olimpiai helyszínként a magyar főváros. Hat pályázó közül Berlinnek ítélték oda a rendezés jogát, de az olimpia az I. világháború miatt végül is elmaradt.

1920: A rendezésre Budapest is pályázott, az I. világháborút megelőző előzetes szavazáson még az élen is végzett, a háború után azonban már nem volt esélye. Sőt, mint vesztes hatalom – az I. világháború többi vesztes nemzetével együtt – Magyarország nem is vehetett részt az olimpián.

1936: Tizenhárom város, köztük négy német, valamint Budapest jelentkezett a rendezésre. A magyar főváros szavazatot sem kapott. Már az első körben eldőlt a küzdelem Berlin (43) javára Barcelona (16) ellenében.

1940: Budapest is a pályázók között volt, de a szavazás Tokiónak kedvezett (36) Helsinkivel (27) szemben. A japán főváros később visszalépett, Helsinki 1938-ban elvállalta a vendéglátást, de a II. világháború kitörése miatt az olimpia elmaradt.

1944: Budapest újra a pályázók közé került, de a szavazást London nyerte meg (20) Róma (11), Detroit (2) és Lausanne (1) előtt. Ám erre az olimpiára sem került sor.

1960: Hét város, köztük Budapest pályázatáról 1955 tavaszán Párizsban döntöttek. Róma a harmadik körben kapta meg a rendezés jogát (15, 26, 35) Lausanne előtt (14, 21, 24). Budapest az első körben 8, a másodikban 1 szavazatot kapott, a harmadikban már egyet sem.

2001: Orbán Viktor miniszterelnök lausanne-i látogatása során bejelentette Juan Antonio Samaranch NOB-elnöknek a 2012-es játékokra vonatkozó kandidálási szándékot. Két év múlva, 2003. április 30-án a Medgyessy-kormány úgy döntött, hogy nem tud pénzügyi garanciát adni a 2012-es olimpia megvalósításához Budapest számára, mert nem állnak rendelkezésre a szükséges források.

2005: Budapesten 15 magyar nagyvállalat kezdeményezésére megalakult a Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) egyesület, amelynek célja, hogy Magyarország rendezzen nyári olimpiát 2016-ban vagy 2020-ban. Az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottsága 2009 decemberében úgy döntött, benyújtja a 2020-as olimpiarendezési pályázatot előkészítő törvénytervezetet a Parlamentnek, ám a törvényjavaslat tárgyalása nem kezdődött el. Februárban a Nemzeti Sporttanács, majd a Nemzeti Sportszövetség (NSSZ) is jelezte, nem támogatja a törvényjavaslatot. (MTI)