Sportpolitika: van pénz tornatermekre és tanuszodákra

A mindennapos testnevelés bevezetése óta hazánkban legalább 606 ezer gyermek sportol minden hétköznap, tudtuk meg a Sport Tv Sportgazdaság című műsorából. Bánky Judit, a Kempelen Farkas Gimnázium igazgatója szerint már érződik a fiatalokon ennek hatása, van igényük a napi mozgásra, és már jobban is teljesítenek az órákon. A rendszer a testnevelő tanároknak is egy lehetőség, hogy megmutassák képességeiket. Bánky Judit, a Kempelen Farkas Gimnázium igazgatója szerint már érződik a fiatalokon ennek hatása, van igényük a napi mozgásra, és már jobban is teljesítenek az órákon. A rendszer a testnevelő tanároknak is egy lehetőség, hogy megmutassák képességeiket.

Bizonyos helyeken az infrastrukturális háttér még nem adott, de Simicskó István, sportért és ifjúságért felelős államtitkár szerint a cél érdekében intézkedni kellett. „A Klebelsberg Intézményfenntartó felmérte, 457 tornaterem hiányzik. 3200 település van Magyarországon, nincs mindenhol tornaterem. Szükség van rájuk, de azt nem lehet várni, hogy előbb legyen terem, azután majd valamikor bevezetjük a mindennapos testnevelést – mondta, de ennek az anyagi háttérről is beszélt. – Kétszer hárommilliárd forint áll rendelkezésre a hiányzó tornatermek és tanuszodák építésére. Azt a célt is megfogalmaztuk, hogy minden gyerek tanuljon meg úszni, minden járásban lesz tanuszoda.” Ehhez hozzátette, ezt az összeget még növelni szeretnék a jövőben.

András Krisztina, sportközgazdászként a testnevelés társadalmi és gazdasági hatásait is kutatja. „Fontos, hogy a hivatásos sport mellett a köznevelési infrastruktúra fejlesztésére is gondolnak. Összesen 10 milliárd forintról van szó, az előbb említett összeg a tanterem- és óvodafejlesztéssel egészül ki” – véli a szakember, aki hozzátette, a 2014–2020 közötti Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban is szerepelnek ezek a tervek.

Balogh Gábor, a Magyar Diáksportszövetség elnöke szerint kulcsfontosságú az egészséges életre nevelés, amelybe tökéletesen beleillik a mindennapos testnevelés. A szövetség a testnevelés-stratégiák kialakításában tud részt venni. „Megmutatjuk, hogy az infrastrukturális fejlesztés mellett milyen pedagógus életpálya-modellt tudunk a tanároknak felmutatni, milyen képesítési-kimeneti követelményrendszert kell kialakítani, és az új módszertani, tartalmi elemeket próbáljuk bevezetni” – mondta Balogh, aki kifejtette, a Diáksportszövetség egy egységes állapotfelmérésen is dolgozik.

Az államtitkár szerint az elmúlt évek sportprogramjainak köszönhető, hogy 4 év alatt 230 ezerről 330 995-re nőtt azon gyerekek száma, akik az öt látványsportág valamelyikében igazolt versenyzők, de még növelné ezt a számot. Ehhez a mindennapos testnevelés bevezetésén túl különböző programok is kellenek. „A Kölyök Atlétikai Programot az Atlétikai Szövetség hozta be az oktatási rendszerbe. 2000 pedagógus kapott felkészítést, akik azóta ezt alkalmazzák” – emelt ki egy kezdeményezést Simicskó István, megtudtuk tőle, hogy klét részletben 1000-1000 ember részesült ebben a képzésben, és ők ezalatt 500-500 milliós eszközcsomagot is kaptak.

A Sportgazdaságból kiderült, hogy a Diáksportszövetség is dolgozik egy komoly képzés beindításán. „A szövetség 7200 tanító és testnevelő továbbképzését fogja megoldani. Egy hónappal a felhívás után már 6000 jelentkező van. Ilyen volumenű program még soha nem valósult meg Magyarországon” – árulta el Balogh Gábor.

Abban minden vendég egyetértett, hogy a napi sportolás hatással lehet a gyermekek, de a szülők életére is. Az iskola kötelékéből kikerülve többen mozognak majd napi szinten, és ha nem is lesznek profi sportolók, szurkolók és támogatók még lehetnek. Egyébként is pozitív tendencia indult meg, pár év alatt 7 százalékról 15-re nőtt a rendszeres testmozgást végző felnőttek aránya.