Új háttérszervezetet alakított a sportirányítás az LA10 program sikerességéért

A Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkárságának tavaly decemberi, évzáró sajtótájékoztatóján Schmidt Ádám többek között kitűzte a célt a 2028-as Los Angeles-i olimpiára. „Az LA10 program annyit takar, hogy vagy szeretnénk az első tízbe bekerülni az éremtáblázaton, vagy tíz aranyérmet szeretnénk szerezni” – mondta akkor, kiegészítve az ehhez kötődő teendőkkel.

A szerdai évindító sajtótájékoztatón a programmal kapcsolatos legfrissebb lépéseket, újításokat jelentették be a Puskás Arénában. A sportért felelős államtitkár úgy kezdte: „Az LA10 program elindítása együtt járt azzal, hogy át kellett alakítanunk a háttérszervezetek szerkezeti struktúráját. Olyan intézményrendszeri együttműködést akartunk kialakítani, ahol jól elválnak egymástól a feladatok – szeretnénk, ha a sportirányítás olyan rendszerré válna, amely a napi kihívásokra azonnal tud reagálni. Ennek eredményeképp, ugyan minden állami tulajdonban lévő sportlétesítmény működtetése a Nemzeti Sportügynökségnél marad, minden mást átszerveztünk az újonnan létrehozott a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézetbe, melynek élére felkértem Baji Balázst. Az intézet fő üzenete: fogjon össze minden olyan embert a sportirányításban, aki a Los Angeles-i eredményességünkért dolgozik.”

A Sportintézethez tartozik minden sportszakmai feladat, beleértve a sporttámogatásokat, a módszertani központok működtetése, valamint az 500 millió forint alatti nemzetközi sportesemények szervezése. Baji Balázs, az intézet főigazgatója arról beszélt, hogy amióta a sportirányításban dolgozik, látta, milyen hidak épülhetnek aktív sportolók és sportvezetők között, melynek tapasztalatára alapozva új munkakörében is igyekszik a sportolók igényeit megvalósítani. „Az LA10 véleményem szerint egy ideológia, annak a gondolatmenete, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy a programban megvalósított célkitűzéseinket elérhessük. Ehhez minden erőforrásunkat, amivel a magyar sport rendelkezik, ki kell használnunk, hogy a világ legjobb nemzeteivel felvehessük a versenyt. Ehhez fel kell tárnunk a kapcsolódási pontokat, és szerves egészként kell dolgoznunk a sportintézetek különböző szervezeti egységeinél, hogy a rendelkezésünkre álló ismereteket a magyar sport érdekébe állítsuk.”

Schmidt Ádám ezután kitért arra, hogy az elmúlt években a sporttudomány és a sportegészségügy nem abban az ütemben fejlődött, ahogy az infrastruktúra, és az LA10 program feladata, hogy a sportegészségügyi szakemberhiányt pótolja, melyben alapvető szerepet vállal az Országos Sportegészségügyi Intézet. Soós Ágnes, az OSEI főigazgatója kiemelte, június 1-től a sportorvosi rendelőkben elvégzett vizsgálatok ingyenesek lesznek. Arról is beszélt, egy kormányrendelet-módosítás levitte 18-ról 16 évre az évi egyszeri kötelező sportorvosi szűrővizsgálat korhatárát, melynek célja, hogy elkerüljék a vizsgálatra érkezők számának évente kétszeri jelentős növekedését (augusztus-szeptember, valamint február-március környékén), így több idő jusson egy sportolóra, és minőségi szűrésben részesüljön. Emellett részletezte a közelmúlt infrastrukturális és a munkavégzési szisztéma terén történt fejlődését. „Az LA10 programmal kapcsolatban a mi sportegészségügyi támogató keretrendszerünk a következőképp néz ki: a piramis tetején áll két orvos-kapcsolattartó, egyikük a belgyógyászati, másikuk az ortopédiai szakmai hátteret biztosítja, Aztán következnek az esetmenedzserek, akik a problémás esetekkel törődnek, a call center, melyen keresztül sérülésekkel lehet jelentkezni, és a keretorvosi rendszer adja az alapot, akik a mindennapos problémákkal foglalkoznak – ide tartoznak a szenior és junior keretorvosok egyaránt.”

A Nemzeti Sportügynökség feladata többek között a sportlétesítmények működtetése, a sportvagyongazdálkodás. A sportirányítás azon célját is segíti elérni, hogy a sportszakmailag indokolt, valamint az itthon meg nem valósítható edzőtáborokat leszámítva, lehetőleg minél több edzőtábort hazai környezetben, az NSÜ intézményeiben bonyolítsanak le. „Két évvel ezelőtt még százhetvenöt, napjainkban már kétszázharminc sportingatlant kezelünk, ebben benne van a Puskás Aréna is, és a belénk vetett bizalmat jelöli, hogy nemrég csatlakozott ehhez a körhöz a Hungaroring is – ecsetelte Bíró Péter, az NSÜ elnök-vezérigazgatója. – A közszolgálat mellett a jobb kihasználásra törekszünk, egy piaci szemléletre próbálunk rátérni, melynek lényege, hogy üzemeltetési módról sportvagyon-gazdálkodási módra váltsunk. Ez azt jelenti, hogy a sok értékes állami ingatlant, amely elsősorban a verseny- és közösségi sportért létezik, további módokon is ki tudjuk használni, és az ezekből származó bevételekkel hatékonyabban segítsük az államháztartást. Legfőbb célunk a sportvagyon hatékonyabb, átláthatóbb és piacibb kezelése. Arra pedig külön büszke vagyok, hogy az NSÜ-t korábbi sportolók vezetik, akik értik és tisztelik a sportvilágból érkező igényeket – szeretnénk, ha a jövőben még több aktív és volt sportoló jelenne meg az NSÜ-ben, mert bizonyos pluszt csak azok tudnak hozzátenni, akik valaha sportoltak. Ezt a kultúrát szeretnénk továbbvinni a jövőben, mert a céljainkat csak így tudjuk megvalósítani – ha a struktúra mögött nincs kultúra, az sehogyan sem funkcionál.”

A kétrészes sajtótájékoztató második felében a sportállamtitkárság meghívására a köztestületek vezetői vettek részt. A történelmi pillanat során először ült egy asztalnál a jelenlegi hat sportköztestület elnöke: Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke, Mészáros János, a Nemzeti Versenysport Szövetség elnöke, Czene Attila, a Nemzeti Diák-, Hallgatói és Szabadidősport Szövetség elnöke, Molnár Zoltán, a Magyar Edzők Társaságának elnöke és Deutsch Tamás, a Sportegyesületek Országos Szövetségének elnöke. Ki-ki a saját területén keresztül rámutatott a jó közös együttműködésre – utóbbi két szervezet frissen vált köztestületté. Deutsch Tamás kiemelte: „A magyar sportmodell a sportoló polgárokra épülő szerveződés – a magyar sport sikerei a sportegyesületek nélkül nem képzelhető el. Ezen egyesületek kiemelt támogatásának is köszönhető, hogy 2025-ben Európában Magyarországon lehet a legolcsóbban színvonalas sportolási lehetőséget találni a gyermekeknek.”