2013. július 9-e mérföldkő lehet a ritmikus gimnasztika történetében: a FIG ekkor hozott döntésével eltiltotta a sportág legfőbb szabályértelmező és szakmai irányító testületének, a technikai bizottságnak hat jelenlegi és egy volt tagját, érvénytelenítette súlyos szabálytalanságok miatt a 2012 végi bukaresti, moszkvai és alicantei nemzetközi bírói vizsgákat, augusztusi hatállyal megvonva az összes nemzetközi pontozói engedélyt.
A birtokunkba került, több száz oldalra rúgó nyomozati anyag, forrásaink beszámolói, valamint a nyilvánosságra hozott ítéletek alapján a csalássorozat célja a kiválasztott pontozók „pozícióba helyezésével" a következő olimpiai ciklus eredményeinek manipulációja volt. Másképp: megpróbáltak elbundázni egy teljes ciklust.
„Egy bíró elmozdítható vagy leváltható... csalás vagy bizonyítottan korrupt tevékenység miatt." (FIG Bírói Szabályzat 2013). |
A FIG meghozta döntés súlya más sportágból hozott példával megvilágítható: olyan erejű határozat ez, mintha a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség egyszerre tiltaná el a végrehajtó bizottság nagyhatalmú tagjait, és mellé még a teljes elit játékvezetői kar engedélyeit is visszavonná.
„A csúcstól a gyökerekig meg van mérgezve ez a sportág. A csalás kultúrája vírusként terjed. A nemzetközi tanfolyamokon kapják el, aztán továbbterjed a nemzeti tanfolyamokra és lefelé” – festett komor képet az állapotokról a sportágon belüli korrupcióellenes vonal prominens képviselője, Erik [kérésére csak keresztnevét közöljük] aki Bruno Grandi FIG-elnökhöz intézett petíciót a tisztességes bíráskodás érdekében, melyet több száz szakember és tornász írt már alá.
„A bírók három csoportra oszthatók. Az egyik aktívan részt vesz a csalások lebonyolításában. Rengetegen hallgatnak, ők a csendes bárányok. És van néhány őszinte pontozó, aki megpróbál harcolni a korrupció ellen. A korrupció persze nem áll meg itt. A befolyásos emberek egyben szakmai tanácsadók is – jó pénzt kapnak ezért, no meg a tornászaik is jobb pontszámokat kapnak hálából, így növekszik a hálójuk. A barátokat megfelelő papírokhoz segítették. Nekik csak annyit kell tudniuk, hogy megadják a mások által sugallt pontokat. Senkinek sem segít, ha csak a saját szűk köreinkben forgolódunk, és úgy teszünk, mint ahol minden rendben. A sportág nagyon beteg, a FIG döntései pedig életmentők lehetnek”
AZ ÍTÉLETA technikai bizottság 2012-ig hivatalban levő elnökét, a lengyel Maria Szyszkowskát kizárták a FIG-ből, bírói papírjait visszavonták, tiszteletbeli FIG-tagságát megszüntették, a sportágban folytatott mindennemű tevékenységtől eltiltották. A rendkívül befolyásos lengyel sportdiplomata a vallomások alapján – bizottságbeli társai tanúságtétele szerint is – hatalmával visszaélve, nyomásgyakorlástól sem visszariadva irányított a színfalak mögött. Büntetése példátlan a FIG történetében.
„Szyszkowska asszony, a technikai bizottság volt elnöke kijelentette: visszavonult, és semmi köze nincs már a torna világához. Annyit teszünk hozzá: jobb is ez így" – írta indoklásában a FIG.
„Nagyon sajnálom, hogy harminckét év áldozatos munkája után, mely során új, tiszta és átlátható szabályok megalkotásában segédkeztem, ilyen brutálisan elbánhattak velem és a bizottságbeli társaimmal" – reagált Szyszkowska a lengyel hírügynökségnek az ítéletre.
2014. december 31-ig eltiltották a 2008–12 közötti technikai bizottság hat tagját, akik egyben a jelenlegi szakmai irányító testületnek is a tagjai: a jelenlegi bizottsági elnök orosz Natalija Kuzmina, valamint a bolgár Maria Gigova, az olasz Daniela Delle Chiaie, a japán Szekita Sihoko, az egyiptomi Noha Abu Sabana, illetve az amerikai Caroline Hunt is „büntetőpadra került”. Egyikük sem vizsgáztathat bírókat, pontozhat, vagy felügyelheti versenyen a bírók munkáját a jövőben. A jelenlegi héttagú technikai bizottság hat tagja eltiltását tölti, egyedül az 2012-ben bekerült mexikói Laura Acosta nem kapott büntetést. Figyelmeztetésben részesült az ügyben érintett spanyol szövetségi szakértő, Pancrasia Sirvent Mut. Az eltiltottak tagadták a vádakat, többen fellebbeztek az ítélet ellen.
A FIG elrendelte az összes, a három érintett helyszínen letett nemzetközi bírói vizsga visszavonását is. A szövetség ugyanakkor a bírók korrupciójára nem talált döntő bizonyítékot, bár a fegyelmi bizottság tisztában volt vele, mely pontozók eredményei a gyanúsak. Így a technikai bizottság – melynek szabálytalanságai bizonyíthatók voltak – vitte el a balhét, a bíróknak (ártatlannak, gyanúsnak egyaránt) pedig Frankfurtban meg kellett ismételni a vizsgát. Külön testület jelölte ki az augusztus végi, kijevi világbajnokság bíróit, ahol a pontozókra monitoring-bizottság ügyel.
OROSZORSZÁG. A sportág legeredményesebb hatalma, a kilencvenes évek vége óta abszolút domináns erő, szőnyegen és sportdiplomáciailag is. Minden idők legeredményesebb rg-edzője, az üzbég származású Irina Viner valóságos birodalmat épített ki, amit – gúnyos, ámde találó néven – Vinersztánnak szokás emlegetni. Volt szovjet tagköztársaságok sora mellett igen sok más országgal építettek ki szoros kapcsolatokat az oroszok, nemzetközi edzőtáborok vagy szaktanácsadás révén, és persze ezeket ki is használják. Ráadásul az oroszok (éppúgy, mint a bolgárok és az ukránok) rengeteg edzőt „exportálnak.” Viner férje a 17.7 milliárd amerikai dollárra becsült vagyonú Aliser Uszmanov, Oroszország egyik legnagyobb oligarchája – egyben a londoni Arsenal résztulajdonosa. A Gazprom az orosz rg-sek fő támogatója és mecénása – hasonló anyagi és infrastrukturális hátteret más szövetség nem tud biztosítani versenyzőinek. |
UKRAJNA. A kilencvenes évek elejének-közepének nagyhatalma, az oroszok nemezise, Albina és Irina Gyerjugina irányítása alatt. A két tagállam már a Szovjetunió idejében is éles rivalizálást folytatott rg-ben, azóta nemkülönben. A függetlenné válás óta az ukránok négy egyéni összetett világbajnokot és egy olimpiai bajnokot adtak a sportnak. |
BULGÁRIA. Neska Robeva felügyelete alatt a bolgárok „aranylányai” közel háromszáz érmet nyertek világversenyeken, a bolgár dominancia a nyolcvanas években csúcson volt. Mind a szőnyegen, mind azon kívül... A kétezres években visszaesett az éremhalmozás és a befolyás is, de a bolgár iskola – mely rengeteg szakembert ad szerte a világon – még mindig meghatározó. |
ELŐBB SOKK, AZTÁN VIZSGÁLAT
Az olimpiai ciklus vége gyakran hoz szabályváltozásokat: 2012-ben kidolgozták a 2013-tól életbe lépő, radikálisan megváltoztatott szabályrendszert. Az első, bukaresti nemzetközi vizsgákra utazó szakemberek kérdések sorával indultak el: a rendszer még kiforratlan volt, versenyen nem tesztelt, szabályok sora várt tisztázásra és magyarázatra – többek között ez a tisztázási folyamat volt a technikai bizottság egyik feladata a román fővárosban. No és persze a másik: megadni a vizsgák alapján a megfelelő nemzetközi pontozóbírói minősítést I. és IV. kategória között a jelölteknek. Az eredmények kihirdetésekor harminchat pontozó kapta meg az I. kategóriás minősítést – ez azonnali hitetlenkedést okozott, tekintve, hogy a 2008-as minszki vizsgán mindössze öt topkategóriás vizsgázó volt!
„Nagyon meglepődtem, mikor meghallottam az eredményeket. Ennyi első kategóriás bíró? Szerintem semmi nem lett volna az ügyből, ha nem jön ki ez az elképesztő szám. Ez már egyszerűen túl gyanús volt” – mondta egyik forrásunk, aki maga is pontozó, de nem vett részt az érintett vizsgákon.
A FIG-nél hamarosan betelt a pohár: a szövetség fegyelmi vizsgálatot indított a gyanított súlyos szabálytalanságok kivizsgálására, és rendeletben tiltotta meg a további nemzetközi vizsgák megtartását. A hónapokig tartó nyomozás kiderítette: a bukaresti, moszkvai és alicantei vizsga valóban nem volt tiszta.
REJTÉLYES TUDÁS, ELTŰNT PAPÍROK
A három vizsgából a valódi botránykő a bukaresti. A gyakorlati vizsgát olyan pontozók készítették elő, akik maguk is vizsgáztak – tökéletes alap a kiszivárogtatáshoz. A névtelenséget nem biztosították, pedig a FIG – csalástól tartván – anonim vizsgákat kért, de ezt a technikai bizottság nem vette figyelembe. A vizsga nem tért ki bizonyos pontozási területekre, emiatt a FIG-dokumentum a következőképpen fogalmaz: „tulajdonképpen nem mérte a bírók reális képességét a pontozásra a versenyeken.”
A vizsgaeredményeket önkényesen megváltoztatták, többnyire pozitív irányban, de egyes pontozóktól levontak. Pontozók sorának lett tökéletes vizsgája – a nem tökéletes vizsgák esetében pedig a technikai bizottsági szakértőkkel pontosan megegyező hibákat ejtettek –, ez pedig arra utalt, hogy kiszivárogtak a válaszok, illetve utólag is belenyúlhattak a feladatsorokba.
„Még a hibákat is lemásolták (...) Ekkora egyezés nem lehet véletlen, ezt az azóta megtartott versenyek pontozási analízise és eredményei megerősítik. A világ legjobb pontozóinak is el szokott térni az értékelése, sosem születnek azonos eredmények” – fogalmaz a fegyelmi összefoglaló.
A koronát az ügyre az tette fel, hogy a vizsgapapírok eltűntek – avagy eltüntették őket. Maria Szyszkowska vallomásában annyit jegyzett meg, hogy a vizsgák eltűnése „sajnálatos, de senki nem tudja, mi történt.”
A másik két esetben a vizsgálat hasonló szabálytalanságokat állapított meg, mint Bukarestben, ám a lefoglalt papírok bizonyították a vizsgaeredmények manipulációját. Alicantéban tizenkét vizsgapapír eredménye nem volt azonos az értékelő számítógépes programba bevittel. Hatvannégyen megváltoztatták a pontszámokat, összesen kétszázötvenhét válasz manipulációját lehetett bizonyítani – olyan eset is volt, ahol egyértelműen nem a vizsgázó „nyúlt bele” a feladatsorba. Moszkvában harminchárom feladatsor mutatta változtatások nyomait, száztizennégy pontszámot manipuláltak. A két vizsgán a bukaresti feladatsort használták – ez szintén szabályellenes.
„Az első, bukaresti vizsgán a technikai bizottság tagjai meglepődve látták, hogy ötvenegyen megbuktak volna. Ezért bónuszokkal változtatták meg az eredményeket (...). Néhány példa: egy megbukó jelölt pontszámait megváltoztatták, hogy bekerüljön a II. pontozói kategóriába. Egy másik jelölt nehézségi vizsgarészét nagyon jóról kiválóra minősítették át, ez azt jelentette, hogy a második kategóriából átkerült az elsőbe” – írja a vizsgálati jegyzőkönyv.
„A FIG szabályainak követése helyett a technikai bizottság Bukarestben önkényesen megváltoztatott pontszámokat, oly módon, hogy az érintett bírók megfelelő minősítést nyerjenek. Tette ezt annak ellenére, hogy hatvannyolc pontozó a bónuszok nélkül is minősítést kapott, ez pedig elegendő szám a nemzetközi versenyek felügyeletére. Egyes pontszámokat elfogadhatatlan módon lerontottak, másokat pedig feljavítottak [kirívó példák: 28.57-ről 80, 20-ról 75 százalékra feljavított vizsgarész is volt! – a szerk.]. Olyan bírói engedélyeket adtak meg a legmagasabb kategóriákra, melyeknél nem bizonyosodott be a jelölt alkalmassága – több jelöltet az alapján választották ki, hogy világbajnokságot vagy olimpiát rendező országból jöttek.” Azt már mi tesszük hozzá, hogy a vizsgán ily módon „átnyomott” pontozók alighanem tudták, hálából ki mögé kell állniuk.
Két, a szocialista államok többségének bojkottja által kísért verseny (1975 vb, 1984 olimpia) kivételével az összes egyéni összetett ötkarikás, világ- vagy Európa-bajnok exszovjet, bolgár vagy cseh volt. A legutóbbi közel ötven évben szinte csak a volt Szovjetunió tagállamaiból vagy Bulgáriából jöttek a nagy világklasszisok. Az érmek kérdésébe csak ritkán tudnak beleszólni dél- vagy nyugat-európai országok tornászai (leginkább az olaszok, a spanyolok és a görögök, és ők is csapatban). |
ENNYIRE NEHÉZ JÓNAK LENNI
A vizsgák leggyanúsabb része a gyakorlati eredmény volt – forrásaink egybehangzó állítása alapján az elméleti vizsgán százszázalékos pontszám reálisan elérhető és a kilencven százalék fölötti el is várható, hisz magasan kvalifikált pontozókról van szó. Ugyanakkor a gyakorlati vizsga eredménysorai hihetetlen egyezést mutatnak: bizonyos pontozók mindvégig tizedre úgy értékeltek a videózás során, mint a technikai bizottság által megállapított referencia-pontszámok.
Nem véletlen, hogy „elképesztőnek” nevezte az eredményeket a FIG. Ezt a Nemzetközi Tornaszövetség elnöke, az olasz Bruno Grandi is megerősítette a német Süddeutsche Zeitungnak adott interjújában. Grandi elmondása alapján a bukaresti eredményeket többek között összevetették a 2011-es montpellier-i világbajnokság bíráskodási gyakorlatával. Ott a pontozók 480 alkalomból kétszer találták telibe egészen pontosan a referencia-pontszámokat.
„Nem találok magyarázatot arra, hogyan születhetett ennyi azonos eredmény, illetve a szakértőkkel azonos válasz. A kiviteli pontszámoknál mindig kellene lenni eltérésnek” – vallotta a fegyelmi bizottság előtt a sokszoros világbajnok bolgár Maria Gigova, egyike az eltiltott technikai bizottsági tagoknak.
Az eredmények teljes statisztikai valószínűtlenségét több bíró is jelezte a FIG-nek válaszlevelében a vizsgálat során. Az ilyen fokú egyezés tudatos kiszivárogtatás vagy utólagos manipuláció eredménye lehet – Grandi erről is beszélt.
„A barátom vagy, kiadom neked a válaszokat. Aztán továbbkerül a barátok barátaihoz, és így tovább” – mondta az elnök, aki úgy véli, egyszerűen senki nem gondolta az rg-világon belül, hogy bárki odafigyel az eredményekre és gyanút fog a FIG részéről.
„Ez egy hazugságokkal csordultig telt üst volt” – vélekedett Grandi. Amely túl is csordult.
HOGYAN BUNDÁZZUNK EL EGY OLIMPIAI CIKLUST?
Hogy mi állt a csalássorozat hátterében? A megfelelő emberek pozícióba juttatása, és rajtuk keresztül az eredmények manipulációja. Nézzük, miként fogalmaz a FIG hivatalos összefoglalójában.
„Nem adtak egyenlő esélyt a pontozóknak a megfelelő minősítés megszerzésére, azzal a szándékkal, hogy előnyben részesítsenek bizonyos személyeket és országokat. Másfelől olyan bíróknak szándékoztak papírt adni, akiknek nincs meg ehhez a megfelelő képzettségük. Képzetlen bírók alkalmazása megalapozatlan pontszámok odaítéléséhez és sportszerűtlen versenyeredményekhez vezethet.”
„Szyszkowska asszony biztosítani akarta, hogy a szövetségesei és barátai mind I. kategóriás bírók legyenek. Így totális ellenőrzést gyakorolhattak volna az eredmények fölött a következő négy évben. Tulajdonképpen puccsot hajtottak volna végre a pontozói testületben. Merész, arrogáns csalássorozat volt. A barátok információkat és bónuszokat kaptak, az ellenségek levonásokat. Ott bukott meg a trükközés, hogy több esetben azonos válaszokat adó bírók teljesen más pontszámokat kaptak. Ezt követte a kérdezősködés, ami elindította a lavinát” – helyezte kontextusba a történteket egy, neve elhallgatását kérő forrásunk.
A FIG felügyelte frankfurti, megismételt vizsgán harmadára esett vissza a topkategóriás bírók száma, innen mindössze öten őrizték meg minősítésüket. Igen nagy az alacsonyabb kategóriába átsorolt pontozók száma, a rejtélyes tudású bírók egy része pedig papír nélkül maradt.
Más lapra tartozik, hogy a mostani testület összetételét is megkérdőjelezték már, lévén sok tapasztalatlan bíró vállát nyomja majd nagy felelősség, és elismerten „tiszta”, nagy tapasztalatú pontozók maradtak ki a felsőbb kategóriákból. Ráadásul – mint ezt a német TAZ és a Mitteldeutsche Zeitung cikkei megerősítik – maradtak még gyanús bírók a testületben. Mindenesetre az augusztus végi, kijevi világbajnokságon igen magas rangú tisztviselőkből összeállított felügyelő szerv figyeli árgus szemmel a pontozókat – a hétvégi, szentpétervári vk-viadalon (ami a vb „főpróbája”) pedig debütál az új pontozói testület. Hogy ez hoz-e változást, az csak a következő hetekben derül ki.
Mint arról beszámoltunk, a FIG elnöke, Bruno Grandi az eredeti fegyelmi bizottsági döntést követően jogával élve megfellebbezte azt, továbbutalva az ügyet a fellebbviteli bizottsághoz. Az augusztus 15-én kihirdetett fellebbviteli eljárásban tizenhat bírót – az orosz Viktorija Anyikinát, Jelena Arajszt, Natalija Gorbulinát, Natalija Lascsinszkaját, Jelena Nefedovát és Vera Satalinát, a magyar Berek Irinát, az azeri Natalya Bulanovát, a mexikói Monica Guzmánt, a kazah Natalija Melkumovát, a svéd Tatiana Miltchakovát, a japán Oka Kurumit, az izraeli Ella Samofalovot és Fira Voronovot, a ciprusi Evangelia Trikomitit, valamint a kínai Jing Hsziét – vontak vizsgálat alá a FIG kérésére.
A szövetség eltiltást kért az eljárás alá vontakra, valamint pontozói engedélyük megvonását indítványozta. A bírók kitartottak amellett, hogy nincs ellenük szilárd bizonyíték, a FIG bizonyítása csupán statisztikai valószínűségeken alapul. A fellebbviteli bizottság nem találta megfelelően megalapozottnak a FIG vádját, és ezért megsemmisítette a bírók ellen indított eljárást. „A fellebbviteli bizottság egyetért a FIG indoklásával, mely szerint alacsony annak a valószínűsége, hogy a gyakorlati vizsgákat a szakértői pontszámok előzetes tudása nélkül tették le. (...) Ugyanakkor a bizottságnak egyik fél sem mutatott be döntő bizonyítékot. A fellebbviteli bizottság ezért összegzésében a következő konklúzióra jutott: nem bizonyosodott be megfelelő mértékben az, hogy az eljárás alá vont összes bíró elkövette a szabálysértéseket, amelyekkel vádolják őket. Mivel lehetséges, hogy legalább egyikük nem csalt, ezért nem lehet őket ebben az eljárási szakaszban szankcionálni, még az újonnan bemutatott bizonyítékokkal együtt sem. A FIG fellebbezését az ügyben ezért teljes egészében elutasítjuk” – szól a verdikt. A megvádolt bírók a FIG végrehajtó bizottságának, illetve elnökének címzett nyílt levélben tiltakoznak az eljárás, illetve André Gueisbühler főtitkár „egyoldalú és elfogult” hozzáállása miatt. Az utolsó szó – ha nem is a jog asztalánál, de verbálisan mindenképp – Bruno Grandié volt, aki a szeptemberi, kijevi világbajnokságon megtartott sajtótájékoztatóján húszperces indulatos kirohanásban világította meg az ügy hátterét és kárhoztatta a ritmikus gimnasztikában uralkodó állapotokat. Mást azonban, legalábbis egyelőre, ő sem tudott tenni. |