Szász Emese ezüst-, Boczkó Gábor bronzérmet szerzett

Az egész nap kiválóan vívó Szász Emese a 64-es főtáblán legyőzte a litván Jurate Stucinskaitét (15:9), az észt Julija Beljajevát (12:5) az amerikai Kelley Hurleyt (15:7), a negyeddöntőben pedig az olimpiai és világbajnok francia Laura Flessel-Colovicot (15:14).

Az esti programban előbb az olasz Nathalie Moellhausennel csapott össze, aki ellen viszonylag könnyedén, 15:8-ra nyert. Ezzel már biztosított volt számára, hogy eddigi legjobb eredményét éri el, mivel korábban vb-n egyéniben a harmadik helyig jutott, még 2006-ban.

A döntőben a francia Maureen Nisimával vívott, így a Grand Palais négyezres közönségének nyomásával is meg kellett küzdenie. Tizenöt-tízre kikapott, de nem emiatt, hanem azért, mert csak komoly hátrányban érzett rá, mit is kellene csinálnia, akkor pedig már késő volt.

Az első tust még ő adta, utána viszont egymás után négyszer meglepte Nisima, s bár volt egy újabb találata, az első pihenőig négytusnyira nőtt a hátránya (2:6). A forgatókönyv ezután sem változott, Nisimának több kitörése gyors és pontos volt, de még a pást végére szorulva is tudott tust adni, így egyre nehezebbé vált a magyar helyzete (4:10). Aztán Szász hirtelen magára talált, ennek eredményeként 10:13-nál, az utolsó harmad elején még élt a halvány remény a fordításra, de mire ezt bárki végiggondolhatta volna, a francia már győzött is (10:15).

„Még bánt egy kicsit, hogy kikaptam, de természetesen örülök az ezüstéremnek – mondta az MTI-nek Szász az eredményhirdetés után, amikor a csarnok egyik sarkában a kerekesszékesek válogatottjának tagjai egymás után gratuláltak neki. – Ami a döntőt illeti, egy kicsit lemaradtam az akciókról. Tudtam, mit kellene csinálni, de amikor ott volt az idő az indulásra, valahogy mindig elkéstem. Aztán egyszer csak megvolt az ütem, de a vége felé közeledve már nagyon nehéz komoly hátrányt ledolgozni egy ilyen jó vívóval szemben. Ezzel együtt boldog vagyok, mert az elmúlt években Eb-ken és vb-ken is rosszul szerepeltem". 

Boczkó Gábor nem jutott be a döntőbe a Párizsban zajló vívó-világbajnokság férfi párbajtőrversenyében, miután 15:11-re kikapott az észt Nikolai Novosjolovtól. A magyar vívó így bronzérmesként zárt.

A 64-es főtáblán nehezen lendült bele, a lengyel Krzysztof Mikolajczak ellen csak két tussal nyert, a következő fordulóban viszont leiskolázta a szintén lengyel Robert Andrzejukot, amit a 15:4-es eredmény hűen tükrözött. A folytatásban könnyedén, 15:8-cal jutott túl az amerikai Bejamin Brattonon, a negyeddöntőben pedig az orosz Pavel Suhovot verte simán, 15:10-re. Az esti programban – a hosszú szünetet követően – viszont már nem találta a ritmust az észt Nikolai Novosjolovval szemben, és 15:11-re kikapott az elődöntőben.

Ellenfele két gyors tussal kedvező helyzetbe került, majd Boczkó is adott egy tust, a következő – együttes – találatnál viszont jelezte, hogy az övé a talajt érte, így 2:3 helyett 1:3-ra módosult az eredmény. Sportszerűségéért a Grand Palais három-négyezres közönsége megtapsolta. Az első szünet 3:5-nél következett, de a pihenő után sem változott a helyzet, Novosjolov összeszedettebbnek tűnt, Boczkó nem is igazán értette, hol és hogyan találja el őt ellenfele. Fordulat a továbbiakban sem jött, így négy tussal az észt nyert, ő jutott a fináléba.

Az egyéniben háromszoros Európa-bajnok, olimpiai negyedik Boczkó eddigi legjobb eredményét érte el világbajnokságon egyéniben

„Mindig szekáltak, hogy Európa-bajnokságokról egyéniben és csapatban is van már egy rakás érmem, világbajnokságokon meg valahogy nem igazán jön ez össze, csak csapatban van egy ezüstöm, meg egy bronzom. Most végre egyéniben is sikerült – nyilatkozott Boczkó. – Győzni akartam, de a harmadik hellyel is elégedett vagyok. Évek óta nem kellett selejtezőt vívnom, most igen. Már az is jól ment, aztán itt is szinte az összes asszómat én irányítottam, az elődöntő előtti hosszú szünet viszont nem jött jól nekem. Egy kicsit elpilledtem, elálmosodtam. Persze jól bemelegítettem, de amikor felálltam a pástra, egy olyan vívóval találtam szembe magam, aki mindenhonnan megszúrt, ma még a legyet is eltalálta volna röptében. Már ő is mondta, hogy sorry, sorry, de ez van. Végül a döntőben is simán verte a francia fiút. A bokasérülésem miatt az elképzelt munka jó részét nem tudtam elvégezni a felkészülés során, két hétig kerekesszékben vívtam, hogy ne jöjjek ki annyira a gyakorlatból. Ezért is örülök ennek az eredménynek."