A labda hagyományos színének megváltoztatása sokak szerint az egyik legjelentősebb változás a teszt krikett 140 éves történetében. Pedig az újítás elkerülhetetlen: a sötétben nem látni jól a rozsdás árnyalatú piros labdát. A labdajáték más formáiban használt fehérre nem lehetett cserélni, mert a teszt krikettben a játékosok szent és sérthetetlen öltözete is fehér. Így lett a kompromisszumos megoldás a neonrózsaszín.
Vannak azonban, akik úgy vélik, az új szín megváltoztathatja a játék egyedülálló ritmusát. Közéjük tartozik a híres londoni krikettlabdagyártó manufaktúra, a Dukes igazgatója is. „1760 óta csináljuk. A labda épp az alapvető tulajdonságainak köszönhetően vált be” – fogalmazott Dilip Jajodia a Financial Times című brit lapnak.
A sportág vezetői viszont úgy vélik, szükség van a változásokra, hogy újjáéledjen a teszt krikett, vagyis a játék ötnapos formája iránti érdeklődés. Ezt szolgálja a sötétedésbe nyúló mérkőzések bevezetése is az Egyesült Királyságban, a nézők így a munka után még elcsíphetik a többórás meccsek legalább egy részét a helyszínen vagy a televíziók előtt.
A teszt krikettben rendszerint késő reggel kezdődnek az összecsapások és este fél 7-ig tartanak. Az estébe nyúló csütörtöki mérkőzés viszont délután 2-kor kezdődik és legalább este 9-ig tart majd.
Az úgynevezett day-night meccseknek még az Egyesült Királyságon kívül sincs igazán nagy hagyományuk a teszt krikettben. Eddig mindössze négy ilyen találkozót rendeztek, Ausztráliában, illetve Dubaiban, az elsőt 2015-ben.
Az első rózsaszín krikettlabdát a Kookaburra ausztrál manufaktúra készítette. Az Angol és Walesi Krikett Tanács (ECB) viszont megkövetelte, hogy a sport őshazájában az első ilyen összecsapásra a Dukes készítse a labdát a maga szigorú követelményeinek megfelelve.
A Dukes évente több mint százezer krikettlabdát szállít külföldre. Parafából és gumiból készíti a belsejüket, majd Angus marhabőrrel borítja be őket. A gyártó szerint a skóciai fajta bőre adja meg a labdának az ideális erőt és viszkozitást, amelyre szükség van az órákig tartó játékban. A bőrborítást kézzel varrják.
A Dukes hangsúlyozta, a piros és a rózsaszín labda közötti legnagyobb különbség az aggodalom, amelyet az utóbbi néhány játékosban keltett.
Vannak azonban, akik úgy vélik, az új szín megváltoztathatja a játék egyedülálló ritmusát. Közéjük tartozik a híres londoni krikettlabdagyártó manufaktúra, a Dukes igazgatója is. „1760 óta csináljuk. A labda épp az alapvető tulajdonságainak köszönhetően vált be” – fogalmazott Dilip Jajodia a Financial Times című brit lapnak.
A sportág vezetői viszont úgy vélik, szükség van a változásokra, hogy újjáéledjen a teszt krikett, vagyis a játék ötnapos formája iránti érdeklődés. Ezt szolgálja a sötétedésbe nyúló mérkőzések bevezetése is az Egyesült Királyságban, a nézők így a munka után még elcsíphetik a többórás meccsek legalább egy részét a helyszínen vagy a televíziók előtt.
A teszt krikettben rendszerint késő reggel kezdődnek az összecsapások és este fél 7-ig tartanak. Az estébe nyúló csütörtöki mérkőzés viszont délután 2-kor kezdődik és legalább este 9-ig tart majd.
Az úgynevezett day-night meccseknek még az Egyesült Királyságon kívül sincs igazán nagy hagyományuk a teszt krikettben. Eddig mindössze négy ilyen találkozót rendeztek, Ausztráliában, illetve Dubaiban, az elsőt 2015-ben.
Az első rózsaszín krikettlabdát a Kookaburra ausztrál manufaktúra készítette. Az Angol és Walesi Krikett Tanács (ECB) viszont megkövetelte, hogy a sport őshazájában az első ilyen összecsapásra a Dukes készítse a labdát a maga szigorú követelményeinek megfelelve.
A Dukes évente több mint százezer krikettlabdát szállít külföldre. Parafából és gumiból készíti a belsejüket, majd Angus marhabőrrel borítja be őket. A gyártó szerint a skóciai fajta bőre adja meg a labdának az ideális erőt és viszkozitást, amelyre szükség van az órákig tartó játékban. A bőrborítást kézzel varrják.
A Dukes hangsúlyozta, a piros és a rózsaszín labda közötti legnagyobb különbség az aggodalom, amelyet az utóbbi néhány játékosban keltett.