Aludtunk rá egyet, de még mindig hihetetlen, hogy a motorsport elitjében, minden technikai támogatás birtokában, öt percbe telik rájönni a versenyigazgatóságnak, hogy egy versenyző konkrétan kihagyta (levágta) az egyik kanyart.
Önmagában az 1:58.008-as hihető lett volna, hiszen 160 ezreddel lett volna gyorsabb, mint Marc Márquez 2019-es pályacsúcsa az újraaszfaltozott silverstone-i pályán, de az furcsa volt, hogy hogyan tudott a 2-es szektorban másfél másodperccel gyorsabb lenni a mezőnynél és összességében majdnem kilenc tizeddel gyorsabb lenni a teljes mezőnynél, miközben rendre ezredek döntenek a versenyzők között.
Miközben egy 1 mm-es pályaelhagyás és zöldön való motorozás azonnali laptörlést (versenyen az ötödik alkalom után hosszú körös büntetést) eredményez, addig egy kanyar levágásának realizálása hosszú percekbe telt a versenyigazgatóságnak.
Miközben a csapat gyanúsan nem ünnepelt, miközben Martin gyanúsan nem ünnepelt, sőt, addig az eredménylista még mindig őt mutatta elsőnek.
Először a televíziós közvetítés vezetője találta meg a motoron lévő kamera felvételét, amin látszott a kanyar levágása, de még így is percek teltek el, mire a versenyigazgatóság törölte a kört.
Ilyen jellegű szabálytalanságok (sokszor szándékos trükkök – itt most nem erről volt szó!) régen is előfordultak, még az onboard és CCTV-kamerák létezése előtt, és mégsem maradtak titokban. Ott voltak (és vannak) ugyanis a sportbírók, akik rádión azonnal jelezték, hogy XY rajtszámú pilóta elhagyta a pályát, levágta a kanyart stb.
Jorge Martin aztán délutáni sajtótájékoztatóján elmesélte, hogy mi történt. „Az első pillanattól tudtam, hogy nem vagyok a pole-ban. Azért vágtam le a kanyart, mert láttam (Marc) Márquezt és Aleix-et (Espargaró) előttem, és utol akartam érni őket, hogy mögöttük fussam meg az utolsó körömet. Ahogy visszaértem a bokszutcába, azonnal mondtam (az IRTA hivatalos személyének – a szerk.), hogy ezt nézzék meg, és engedjenek vissza a bokszba, ne állítsanak meg, mert ez a köridő biztosan nem jó, és nem én vagyok az első. Aztán mégis vissza kellett mennem a parc fermébe, mint a legjobb nem gyári pilóta.”
A negyedik rajthely is remek eredmény egy újonctól, ráadásul Martin magabiztos annak kapcsán, hogy a mai futamon a dobogóért harcolhat majd. Az FP4-es eredmény (17-ik lett csak) az elején még őt is megdöbbentette, de aztán megnyugodott, amikor látta, hogy vele ellentétben szinte mindenki rakott fel új gumit, míg ő a többieknél jóval használtabb abroncsokon ment.
Sikerül Rossinak egy jó rajtot összehoznia?
Ahogy mindig, úgy most is nagyon fontos lesz a gumiválasztás, ami valószínűleg csak az utolsó pillanatokban, a rajtrácson fog eldőlni, és azon múlik majd, hogy mennyire melegszik fel a levegő és a pálya helyi idő szerint 13:00 órára (a rajt magyar idő szerint délután kettőkor lesz).
Többen a közepes és a kemény hátsó keverék között vacillálnak, és Valentino Rossi például az alapján dönt majd, hogy a többség mit választ.
„Sokaknak a közepes gumin jobb a tempója, de én a keményen érzem jobban magam. Meg kell várnunk, hogy milyenek lesznek a körülmények. Az FP4 előtt még én is a közepesre voksoltam, hűvösebb időben a keményen nagyon nehéz az irányváltás. A közepessel valóban nehezebb lesz végig csinálni a futamot, de a keménnyel sem lesz egyszerű. Azt kell megérteni, hogy melyik kopik úgy, hogy nem veszítesz időt vele.”
Rossi szeretné a lehető legjobb eredményekkel zárni a még hátralévő futamait.
Katarban ugyan előbbre végzett az időmérőn, de most jobb a versenytempója. Catalunyában és Assenben szintén jó volt a tempója, mégsem lett belőle előkelő helyezés. Silverstone nagyon kedves pálya a számára, amolyan régi típusú pálya modern köntösben, ahol a versenyző talán jobban számít, mint a motor.
Talán ezért is láthattunk az elmúlt hat alkalommal hat különböző győztest itt négy különböző márkájú motoron.
Nagy kérdés, hogy a rajt hogyan sikerül majd neki, mert az utóbbi futamokon rendre utolsónak jött el. Az NSO kérdésére azt is elárulta, hogy mi az oka ennek.
„Igen, Sachsenring óta gondom van a rajttal. Akkor kezdtük el használni a holeshot eszközt elöl, és azóta is gondunk volt azzal, hogy a motor beállításait hozzáigazítsuk, főleg, ami az elektronikát illeti. Emiatt nem is tudtam jól menni egészen az első kör végéig, mert egyszerűen lassú volt a motor. Úgy tűnik, megértettük, hogy mi a gond, ezen a hétvégén is dolgoztunk rajta. Most jobbnak érzem, aztán meglátjuk a versenyen.”
Nagyon sokat szenvedtem az idén
A rajt és az első kör(ök) sokat számítanak majd. A mezőnyből egyedül Fabio Quartararo tempója emelkedik ki, így, ha az elején el tud lépni, akkor valószínűleg nem fogják tudni már megszorongatni az arra esélyesek. A látottak alapján Pecco Bagnaia, Marc Márquez, Álex Rins, Aleix Espargaro, Jack Miller, Jorge Martin és talán a pole-ból induló Pol Espargaró, akinek először az izgalmát kell majd legyőznie.
„Először is el tudom képzelni, hogy Marc nem boldog, hogy engem a pole-ban lát, ő pedig ötödik, a második sorban. Tudom, hogy holnap tűz lesz majd a tekintetében a rajtnál. Ez százszázalék. Fabio nagyon erős, Pecco nagyon erős, a srácok az első két sorban nagyon gyorsak. Ha valakinek félnivalója van, az talán én magam vagyok. Én vagyok a legrosszabb helyzetben, mert nem vagyok hozzászokva, hogy ezekkel a srácokkal küzdjek. Nem tudom, hogy mit és hogyan csinálnak a verseny elején. Nem tudom, hogy mik a képességeik az első körökben. Hiába nézem vissza a futamokat, nem tudom, hogy engem hol előznének meg. Szóval az elején biztosan én fogok jobban szenvedni. De nincs gondom azzal, hogy ezt elfogadjam. Számomra is vicces lesz, valami új, amit megpróbálok élvezni.”
Polnak még viccelődni is volt kedve az időmérős eredmény után arról, hogy milyen lesz az első rajtkockába felállni. „Az, hogy nem lesz előttem senki, olyan lesz, mintha egy teszten lennénk.”
A spanyol nagy reményekkel érkezett a Hondához, de eddig főként csak csalódások érték.
„Nagyon sokat szenvedtem az idén. Annyit, hogy azt el sem tudjátok képzelni. Szerintem senki el nem hinné, hogy mennyire hajtottam magam. Még most is szenvedek, de valamiért ezen a pályán jól tudok menni. Magabiztos vagyok. A versenyt csak élvezni akarom, aztán meglátjuk, hogy az mire lesz elég. A tanulási folyamatom részéve akarom tenni a futamot.”