Régi vágya teljesült azzal, hogy célba ért a világ egyik legkeményebb futóversenyén, a Badwateren. Nagyon nehéz volt?
Az volt, igaz, sokkal durvább hőségre számítottam – mondta Bíró Attila. – Pontosabban, nem is voltam tisztában vele, mi is vár rám ott, de ennél rosszabbra készültem. Szóval a meleggel nem volt túl nagy problémám, de a szintemelkedéssel annál inkább. Magyarországon vagy a Felvidéken nem lehet nulláról ezerötszáz méterre felfutni, itt viszont nemegyszer kellett, ami nagyon kemény volt. Összességében tehát a meleget jobban viseltem, a szintkülönbséget rosszabbul.
Milyen volt a futás?
A meleget jól bírta, de mégis, mi volt a legnehezebb kihívás?
Volt egy végtelennek tűnő egyenes szakasz, először azt gondoltam, nem lesz vészes, de hihetetlenül nehéz volt… Éjszaka volt, semmit sem láttam, beszűkült a látásom és meglehetősen fáradt voltam. Ez a rész volt a legrosszabb.
Korábban a Csupasportnak elmondta, eladta az autóját, hogy a Badwater magas költségeinek egy részét fedezni tudja. Megérte?
Visszatér majd a versenyre?
Konkrétan nem tűztem ki célul a visszatérést, de ki tudja, mit hoz a jövő… Az biztos, hogy immár tudom, mire kell figyelni a jobb időeredmény elérése érdekében. Az viszont biztos, hogy ősszel újra rajthoz állok a Spartathlonon, illetve van meghívásom a huszonnégy órás világbajnokságra is.