Ha volt, milyen elvárással érkezett a Tisza-tóhoz?
Egyébként tavaly márciusban futottam az első ultratávomat a BSZM negyedik szakaszával, szépen lehoztam az ötvenegy kilométert, a nők között akkor első lettem. Ezután kezdtem komolyabban foglalkozni az ultrával, majd jött tavaly nyáron az Ultra Tisza-tó hatvanöt kilométeres távja, ahol negyedik lettem. Akkor az utolsó pillanatokban úszott el a dobogó, a vége előtt nem sokkal még a harmadik helyen futottam, viszont az utolsó kétszáz méteren megelőztek. Akkor még nem voltam biztos benne, hogy képes leszek százharminc kilométert is teljesíteni, de idővel egyre inkább kacérkodtam a gondolattal, s egyre jobban fejlődtem. Fizikailag és mentálisan is nagyszerű formában éreztem magam a rajt előtt, boldog vagyok az eredmény miatt, jelentős mérföldkő ez a bronzérem.
Milyen volt a verseny?
Mi volt a legnehezebb?
A táv második harmada a meleg miatt nehéz volt, de folyamatosan nyugtattam magam. Egyébként olyan nagy mélypontom nem volt. Nem szerettem volna magamnak csalódást okozni, s nem is okoztam. Egyébként szerencsénk volt az időjárással.
Milyen célokat tűzött ki maga elé a közeljövőre?
Úgy voltam vele, hogy nézzük meg, miképp sikerül az Ultra Tisza-tó, utána elég lesz a továbbiakon gondolkodni. Éppen ezért ennél tovább nem is terveztem, de most már körvonalazódik néhány esemény. Nem titkolt vágyam, hogy teljesítsem az Ultrabalatont egyéniben, talán jövőre ez is összejön. Ami az esztendőt illeti, ősszel mindenképpen szeretnék egy tizenkét vagy egy huszonnégy órás versenyt teljesíteni, remélem sikerül.