Baranyai Máté: Itt a CEUS – együtt erősebbek vagyunk!

Remekül kezdődött az esztendő a Balatonfüredi Atlétikai Clubnak, ugyanis mind a huszonnégy órás, mind a száz kilométeres országos bajnokságon nagyszerű eredményeket értek el a sportolói.

Gyanítom, tavasszal sem unatkoznak a sportolóik.

Az Ultrabalatonon több mint száz futó képviselte az egyesületünket, illetve sokan utaztak Esztergomba, ahol ugyanezen a hétvégén rendezték meg a backyardversenyt. Izgalmasra sikeredett az utolsó áprilisi hétvége. Május közepén Pozsonyban versenyzünk a CEUS egyik szlovák állomásán, ötven kilométeren és a hatóráson, majd május végén Lengyelország felé vesszük az irányt, ahol a negyvennyolc órás világbajnokságon és annak huszonnégy órás betétszámában is képviseljük hazánkat és klubunkat.

Megütötte a fülemet a CEUS-verseny. Mit lehet tudni erről az új sorozatról?

Kik a tagok Magyarországon kívül?

Jelenleg Ausztria, Románia, Szerbia, Dánia, Szlovákia, Lengyelország, de további két országgal is tárgyalunk a csatlakozásról. Vélhetően ők is társulnak, és ezt követően lesz meg a végleges formánk.

Nemrégiben volt a Magyar Atlétikai Szövetség ultrafutó bizottságának tisztújító gyűlése. Mondana erről valamit?

Nem igazán szeretek erről beszélni, de muszáj… El kell fogadnunk a Magyar Atlétikai Szövetség működését. Sajnos a szövetség számára az ultrafutás sokadrangú, és csak azok a részei elfogadottak, amelyekben a World Athletics érdekelt. Nem értem, miért azok mutatják az irányt, akik nem tartanak velünk ezen az úton. A kommunikáció rossz, az empátia teljes hiánya érezhető. A szövetség kitűzi az országos bajnokságokat, de előfordul, hogy nem jelennek meg még a díjátadón sem… Egyes versenyeket támogatnak, másokat nem. Persze egy kicsit bízom az új elnökség munkájában, mindenkinek jár egy újabb esély, de már az első néhány hónap megmutatja, hogy valójában mi az irány és van-e helye ennek a szakágnak a Magyar Atlétikai Szövetség égisze alatt.