Idén kihagyja az országos bajnokságokat, ám Németországban is folytatja a futást

Nem telt még el olyan sok az esztendőből, nézzünk kicsit vissza: milyennek értékelné a 2024-es futóidényét?

Nem valami jó – mondta Szennyai Dorián a Csupasportnak. – Viszont az edzések annál jobban mentek, a megtett kilométerek számában egyéni rekordot döntöttem, összesen 6026 kilométert tettem meg, ami hétszázzal lett több az előző évinél. Egyébként még így is azt mondom, hogy amolyan pihenősebb évnek fogtam fel, keveset versenyeztem.

Azonban így is részt vett jó néhány versenyen: melyeket emelné ki?

A hatórás országos bajnokságon második lettem, Berényi Imrével nagyot csatáztunk az első helyért, végül teljesen megérdemelten győzött. Végig stabilan ment előre, nekem csak csökkenteni sikerült a távot, túl későn eszméltem, végül négyszáz méterrel előzött meg, ami egy hatóráson szinte semmi. Egyébként pontosan tudtam, mire képes, tisztában voltam vele, hogy kiváló futó, így elégedett voltam a második hellyel. Sőt, három kilométerrel meg tudtam javítani az egyéni legjobbamat, így abszolút nem szomorkodtam.

Kiemelném még a nagyatádi ötven kilométeres országos bajnokságot, kifejezetten erős mezőny gyűlt össze, a negyedik hely jó eredmény,

főleg úgy, hogy rajtlistát látva az első ötbe kerülést tűztem ki. A balatonfüredi Runpunchon a félmaratoni távon a második helyen értem be, de egy percet javítottam az egyéni csúcsomon, amire nagyon büszke vagyok. Az Agár-tető Trail negyven kilométeres távját megnyertem, ám olyan sok energiám maradt a végére, hogy futottam még két kilométert, hogy meglegyen a maratoni, ráadásul három órán belül. Volt még egy szerbiai huszonnégy órás verseny, amire nem vagyok büszke, de… Nyáron rendezték nagy melegben, az elején felvettem a megszokott tempót, s azt gondoltam tudom tartani. Az éjszaka sok ásványi anyagot veszítettem, százhúsz kilométernél teljesen kidőltem. Aludtam nyolc órát, majd az utolsó három órában még futottam harmincat, így százötven kilométer lett a vége. Az feltétlen pozitívum, hogy össze tudtam szedni magam, és a végén még harminc kilométert hozzátettem gyors tempóban. Sokat tanultam ebből a versenyből.

Volt valami egyértelműen negatív tavalyi élmény?

Sok esetben túlzásba vittem az edzést, három olyan hónap is volt, hogy minden nap legalább egy félmaratonit futottam. Tudom, ez eléggé sérülésveszélyes, nem kellett volna, de tanultam belőle.

Tekintsünk előre egy kicsit: milyen célokat tűzött ki maga elé?

Az év elején munka miatt Németországba költöztem, s már részt is vettem egy futóversenyen. Ez egy ötvenhárom kilométeres közösségi futás volt, nem is hirdettek eredményt. Előtte itt sok hó esett, így nehéz volt a pálya, de a táj gyönyörű. Mínusz tizennégy fok volt a verseny reggelén, a rajtban mínusz tíz, – nem volt melegünk… Sajnos idén úgy néz ki, nemigen tudok hazautazni versenyezni, így sok egyéb más mellett az országos bajnokságok is kimaradnak. Azonban nem hagyom abba a futást, Németországban továbbra is edzek, és ha lesz elérhető távolságban verseny, azon részt veszek.