Hogyan készüljünk az ultrafutásra? – Tippek egy klasszistól

Kilian Jornet a világ egyik legjobb és legismertebb ultrafutója, aki azzal is elbüszkélkedhet, hogy 2017-ben egy hét alatt kétszer is megmászta a Mount Everestet. A spanyol sportoló korábban a Deporte y Vida online oldalával osztotta meg az edzésmódszerével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, amiket most újra felelevenítünk. Hogyan készüljön, aki a 8850 méter magas Csomolungma megmászására, vagy egy ultrafutóversenyre készül?

AZ EDZÉSRŐL

„Általában hat-hét óra körül kelek, és egy visszafogott reggeli után az aktuális célomtól függ az aznapi edzés. A hegyekben vagyok néhány órát, vagy két órát edzek sík terepen, ahol elsősorban a gyorsaság javítása a cél. Este futok még egy órát, vagy elmegyek biciklizni. Volt időm kitapasztalni, mi a célravezető. Mindig attól függ az edzésmódszer, hogy hosszútávfutásra vagy hegymászásra készülök-e. Az intenzívebb edzésnapok mellé könnyebbeket is beiktatok, ezeket váltogatom a hét során, de nem ragaszkodom megszállottan az eredeti tervemhez, bármelyik pillanatban változtatok, ha úgy látom jónak.”

AZ ÉTKEZÉSRŐL

„A kalóriákat nem számolom, akkor eszem, amikor megéhezem, mert ez azt jelenti, hogy a szervezetemnek energiára van szüksége. Ez ilyen egyszerű. Versenyeken persze más a helyzet, igyekszem óránként háromszáz kalóriát bevinni, elsősorban gyorsan felszívódó szénhidrátokból. Tészta, rizs, krumpli, kenyér, ezek sem hiányozhatnak az étrendemből, ahogy a zöldségek sem. Ügyelek rá, hogy lehetőleg friss és feldolgozatlan ételeket fogyasszak.”

A FEJLŐDÉSRŐL ÉS A KERÜLŐUTAKRÓL

„A fejlődés nem mindig egyenletes. Előfordul, hogy hiába készülsz keményen, nem jutsz előrébb, ami nagyon bosszantó. Ilyenkor sokan elkezdenek gondolkodni, hogy hogyan gyorsíthatnák fel a folyamatot, de ez rossz mentalitásra vall. Ez a kerülőút lehet akár a dopping is vagy bármi más. Sokan azt hiszik, ha lefogynak, az kifizetődő, de hosszú távon sok problémát szül. Ha valaki könnyebb, kevesebb energiára van szüksége, ezért sokan jó megoldásnak gondolják, csak azt felejtik el, hogy kevesebb energiabevétel mellett az izmok sem fejlődnek, és a csontok is törékenyebbé válnak, arról nem is beszélve, hogy pszichésen is nagy károkat okozhat.”

A HIDRATÁLÁSRÓL

„Alapvetően itt is azt az elvet követem, mint az evésnél. Akkor iszom, ha megszomjazom. Ha valaki nagyon precíz akar lenni, érdemes figyelnie, hogy mennyit izzad versenyen vagy edzésen. Megméri magát előtte és utána, majd figyelembe véve a hőmérsékletet nagyjából ki tudja számolni, hogy óránként mennyi vízre van szüksége. De itt is meg kell találni az egyensúlyt.”

A PIHENÉSRŐL

„Tudom, mennyire nehéz megoldani a pihenést, ha az ember dolgozik, és mellette még edzeni is akar. A sport és az edzés során nagy terhelésnek van kitéve a test, utána pihenésre van szüksége a regenerálódáshoz. Ha edzünk, ha keveset alszunk, és napi szinten sok stressz ér minket, a regenerációs idő meghosszabbodik. Általában napi hét-nyolc órát alszom, ami nekem elég, ennyire van szükségem, hogy kipihenjem magam. De a regeneráció nemcsak alvásból áll, pihenni is kell – erre mindenképp időt kell fordítani, hogy hosszú távon eredményesek lehessünk.”