Az Ultrabalaton győztesének elképesztő pályacsúcsába még a sétálás is belefért

Elképesztő teljesítménnyel, pályacsúccsal győzött az Ultrabalatonon
Kétezertizenhétben már részt vettem az Ultrabalatonon, az volt az első kétszáz kilométer feletti futásom – mondta Mihalik Norbert, aki 16:27:54-es idővel, pályacsúcsot elérve nyerte meg a 211 kilométeres Ultrabalatont. – Akkor harmadik lettem, most még annál is jobban sikerült… Egy éve készülök Maráz Zsuzsi felkészítésével, rengeteg fejlődtem ezalatt, és ő hitette el velem, hogy igenis képes vagyok erre. Boldog voltam, hogy ilyen tempóban tudtam futni, hogy ilyen teljesítményt nyújtottam, jó formában éreztem magam.

Milyen célokkal vágott neki a versenynek?
Bódis Tamás és Erős Tibor elképesztő időeredményt ért el tavaly, ebből kiindulva tizennyolc órát gondoltam reálisnak.

Aztán Maráz Zsuzsi közölte, képes vagyok megdönteni a pályacsúcsot, ekkor már egyre többször fordult meg a fejemben.

A rajtnál így is indultam el, Zsuzsi annyit mondogatta, hogy elhittem: képes vagyok rá. Voltak hullámvölgyek, jöttek gyomorproblémák, néhányszor bele is sétáltam, sokat küzdöttem a győzelemért és a pályacsúcsért.

Angliában él, nehéz összeegyeztetni az edzéstervet Maráz Zsuzsannával?
Manapság ez már nem probléma, sokan tartják a távolból a kapcsolatot az edzőjükkel. Zsuzsival ismerjük egymást személyesen, sokat beszélgetünk, remek a közös munka. Angliában vannak futótársaim, így nem futok mindig egyedül.

Két órával előzte meg a második helyezettet. Sima győzelem volt?
Valóban, soknak tűnik a két óra, de az olasz Marco Visintini kiváló futó. A tavalyi veronai huszonnégy órás Európa-bajnokságon nem véletlenül végzett a harmadik helyen 288 kilométert teljesítve. Nem nagyon nézegettem a rajtlistát, azt tudtam, hogy Erős Tibor ott lesz, vele az elején futottam is együtt. Előttünk haladt az olasz, éppen Tibi mondta, hogy rá figyelni kell, remek futó. Úgy voltam vele, lesz ami lesz, nekem csak annyi a dolgom, hogy fussak. Nyolcvan kilométer környékén értem utol Visintinit, majd meg is előztem.

Milyen volt a futás?
Száz kilométerig tartottam az előre megbeszélt négy harmincas tempót, majd a meleg miatt a gyomrom rakoncátlankodni kezdett. Emiatt sokszor bele is kellett sétálnom, de szerencsére viszonylag gyorsan sikerült túllendülnöm ezeken a hullámvölgyeken. Volt olyan időszak, amely úgy zajlott, hogy egy kis pihenő, egy kis séta, majd sikerült ismét jó tempót felvenni.

Mi volt a legnehezebb?
A meleg. Azt mondták a többiek, volt már melegebb Ultrabalaton, de nekem ez is kifejezetten az volt. Mivel Angliában élek, nekem a tizenhárom fok már soknak számít. Előzetesen féltem a melegtől, ez is okozta a legtöbb megborulást. Az izmaim rendben voltak.

Milyen volt a frissítése?
Száz kilométerig jól működött, majd a gyomorprobléma miatt váltottunk. A segítőim folyamatosan mondogatták, hogy frissítsek rendesen, sokat köszönhetek nekik. Az autós kísérőim a feleségem és két barátom volt, míg kerékpárral egy harmadik barátom jött mellettem. A minimális mennyiséget tartottam, annyit vittem be, amennyire épp szükségem volt. A bringás kísérőm többszörös Ultrabalaton-teljesítő, tapasztalt, nagyban hozzájárult a győzelemhez. Mindig mondta, merre kell menni, figyelt az átkelőknél, nekem csak futnom kellett, semmi más dolgom nem volt. Segítők nélkül lehetetlen lett volna végigvinni.

Nagy ünneplés volt a célba érkezése után?
Nem vagyok nagy ünneplős, alkoholt nem fogyasztok, de természetesen a magam módján megünnepeltem. Elmentünk ebédelni a barátokkal, de kimondottan nagy banzáj nem volt. Jólesett, hogy sokan gratuláltak, köszönöm mindenkinek a kedves szavakat.

Jövőre jöhet az újabb Ub?
Nem biztos, hogy jövőre ismét ott leszek, az ideire is az utolsó utáni pillanatban jelentkeztem, hamarabb megvolt a repülőjegyem és a szállásom, mint a regisztrációm…

Egyelőre az őszi versenyeket tervezgetjük, a Spartathlonra megvan a regisztrációm, de amíg nincs kifizetve, még van gondolkodási időm.

Ha úgy döntök, hogy a Spartathlonra nem megyek, akkor egy huszonnégy órás versenyt biztosan teljesítek. 2017-ben futottam az egyéni csúcsomat, jó lenne azt megdönteni. A jelenlegi formám pedig bizakodásra ad okot.

Az Ultrabalatont lefutotta a Nemzeti Sport csapata is, kollégáink be is számoltak a kalandról, Győri Ferenc összefoglalóját itt, míg állandó blogszemlézőnk, Szalay Hédi írását itt olvashatja el.