A hetet betegséggel sikerült kezdenem, egyelőre azt is sikernek könyvelem el, ha fel tudok kelni az ágyból. Mondjuk, nem volt nagy kihívás elkapnom a bajt, köhögtek rám jobbról-balról, így nem lepődtem meg, amikor kezdtem érezni, hogy egyre rosszabbul vagyok. Természetesen ilyenkor nem mehetek futni, s mivel már az előző hét is kimaradt, olybá tűnt, hogy itt a világvége, mindig közbejön valami. Az egyik lázálmom is ezzel volt kapcsolatos, ugyanis azt vizionáltam, hogy futok. Pontosan emlékszem: lenéztem, és láttam a lábaimat, ahogy rakom egymás elé, és aszfalton futok. Álmomban ez nem volt furcsa, csak utólag reggel, ébredés után emlékeztem rá, hogy fekete, térdig érő farmerben rohantam, valami kis vászoncipőben, csinos felsőben.
Az álom elején ráadásul a gyerekkorom helyszínén futottam a rég nem látott kis utcákban – na, az nagyon jó érzés volt.
Szóval, mennék már nagyon. A pesti aszfaltra egyáltalán nem vágyom, de itt, a vidéki környezetben már nagyon koptatnám a futócsukámat…
Koffein Kapitány – avagy a nyavalygógép, ahogy mostanság magát nevezi – fut, fut, de valahogy mégsem az igazi, hiányzik a régi forma. Azért a kedvenc teljesítménytúráit sikerült lekocognia (Téli Körös és Téli Sóút), valamint Bécsben és Nyitrán is futott, utóbbi jó kis terepezés lett. Lassan indulnak a versenyek, remélhetőleg ezek fel tudják annyira pörgetni, hogy úgy futhasson, ahogy szeretne.
ULTRAKELEK.WEBNODE.HU
A szerző remek olaszországi kiruccanással kezdte az évet, s természetesen futott is. A havas futás, után következett a síelés Donovalyban, kell is a sportos ráhangolás, ugyanis az idei versenynaptár elég keménynek tűnik – amiben semmi meglepő sincs 🙂
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!