„Ilyen helyszínnel még nem találkoztam”

„Könnyebb volt az ismeretlenre készülni tavaly – mesélte a Csupasportnak a féltávú triatlon idei magyar bajnoka. – Akkor nagyon motivált, hogy megtapasztaljam a királyi távú triatlonversenyt minden kihívásával és nehézségével együtt. Mivel az első Ironmanem nagyon jól sikerült tavaly Tallinnban, ahol 9 óra 46 perccel értem célba, tartottam tőle, hogy mi lesz, ha a második nem így sikerül. Itt ugye már tudtam, mire vállalkoztam, és tudtam azt is, hogy egyáltalán nem lesz könnyű.”

A versenyző ugyanis nem olyan rég tudta meg, hogy idei legfőbb célversenye, a hawaii világbajnokság elmarad, és helyette választotta Ausztriát. El is mesélte lapunknak, hogy miért éppen az Austria Ironmanre esett a választása.

„Motivációs hullámvölgyben voltam a rossz hír hallatán, valami olyan versenyt kerestem, amely ki tud rántani belőle, amely igazán kihívás az erős nemzetközi mezőny és a szintes pályavezetés révén – mesélte. – Csodával határos, hogy »last minute« tudtam még Klagenfurtba nevezni, mert nagyon népszerű a helyszín, pillanatok alatt megtelnek a helyek. Szerettem volna olyan élménnyel gazdagodni, amely átlendít az újabb egyéves felkészülésen Hawaiira.”

A verseny egyik legfőbb különlegessége, hogy az úszószámot csoda szép helyszínen rendezik, a pálya többi része pedig igen nagy kihívásokat tartogat évről évre, még az élmezőny számára is.

„Fantasztikus élmény volt a kristálytiszta Wörtherseeben rajtolni napfelkeltében, színes füstfelhőben, hőlégballonok között. Maga volt a giccs. Az úszó etap érdekessége, hogy a legutolsó kilométeren a tóból kivezető csatornán kellett kiúszni, így volt, ahol testközelből tudtak nekünk szurkolni a segítők, rokonok, barátok és a nézők. Ilyen helyszínnel még sosem találkoztam, pedig jó néhány versenyen rajthoz álltam már.

„Titkon persze szerettem volna újra tíz órán belüli időeredmény elérni, de úgy voltam vele, hogy ez sokkal nehezebb pálya, mint a tallinni. Ezért nem ostoroztam magam, gondoltam, ha nem sikerül, akkor sincs semmi” – tette hozzá. Végül az előzetes elvárásoknál sokkal jobb, 9 óra 50 perces idővel ért célba, ami korosztályos második helyezést, az amatőr mezőnyben pedig abszolút harmadik helyet ért a hölgyek között.

A GYTSE versenyzőjének ezennel véget ért az idei szezon, már csak egy igazán vidám, levezető program szerepel a versenynaptárában: a Púderman VB nevű meghívásos magyar klasszikus, amely tökéletes, időmérő nélküli levezetése a szezonnak, és amelyen a triatlonosok kemény magja fordított sorrendben teljesíti a sprinttávot.

Ezt követően már tényleg következik a jól megérdemelt pihenés, hiszen Annának lehetősége volt a jövő októberi hawaii világbajnokságra áttenni a kvalifikációját, így nem kell sötét estéken át négy hónap múlva csúcsformába hoznia magát.

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!