Alvás egyedül, függőleges sziklafalon

Sokan az életüket tették fel rá, hogy sziklafalakat másszanak. Minél nehezebb a terep, minél magasabb a sziklafal, minél veszélyesebb a kihívás, annál magasabbra szökik az adrenalinszint. A teljesítőképességnek is megvan azonban a határa. Rengeteg olyan sziklafal létezik, amelyet egy nap alatt képtelenség megmászni, viszont nem igazán komfortos, ha az ember egy kötélen lógva tölti az éjszakát. Erre a problémára szolgálnak megoldással a portálpárkányok (portaledges), más néven

hordozható függőágyak, amelyeket a sziklához erősítve a sziklamászók bárhol „kényelmesen” eltölthetik az éjszakát.

Ahogyan a fenti videóban is látható, a függőágy felerősítése nem okoz különösebb problémát a tapasztalt sziklamászóknak, ám annál nagyobb lélekjelenlét kell ahhoz, hogy rajta töltsék az éjszakát.

„Kívülről figyelve az egész nagyon könnyűnek tűnik, de egyedül az ágyon ülve azért teljesen más történet – mondja el tapasztalatait Axel Primavesi, a videót leforgató DW Euromaxx csatorna vállalkozó kedvű munkatársa, aki szakértő segítségével töltött el egy éjszakát Ausztriában, 200 méteres mélység felett. – A hordozható függőágyhoz lassan hozzá lehet szokni, megfelelő segítség igénybevételével bárki képes lehet egy ilyen helyen tölteni az éjszakát. Alvás közben kötél biztosítja az embert, így még ha az ágy eldőlne vagy átfordulna, a kötél nem hagyja, hogy a mélybe zuhanjon. A mélységet megszokva könnyű pihenni. Az éjszakai égbolt gyönyörű, a napfelkelte szintén. Az ágy kényelme természetesen nem hasonlítható egy ötcsillagos hoteléhez, kicsit fájt a hátam, miután felkeltem, de életem egyik legnagyobb élménye volt, hogy kipróbáltam.”

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!