Szép duplázással dobta fel az áprilist Tiricz Irén, aki nemrég győzött a hegyifutók Szentgálon rendezett félmaratoni magyar bajnokságán, majd a legutóbbi hétvégén a Mátrabérc Trail útvonalán tartott hosszú távú országos viadalon is. Kronológiailag visszafelé haladva először a Sirok és Szurdokpüspöki közötti 54 km-t és +2700 méteres szintemelkedést hozó hosszú távú bajnokságról kérdeztük, főleg, mert az 5:39:26-os idejét a versenybeszámolóban fantasztikusnak nevezték.
„Tavaly sikerült már 5:45-öt futnom, így számítottam hasonlóra – kezdte a Pomázi FBSE 35 éves futója.
A versenyen az elsőség volt neki a legfontosabb, mivel ez nem a Mátrabérc Trail, csak annak az útvonalán megrendezett országos bajnokság, az időeredményt nem is hitelesítik pályacsúcsként. Egyébként az eseményhez kapcsolódik, hogy Tiricz Irén a kivételek egyike volt, aki nemhogy panaszkodott volna a sár miatt, még örült is a terepnek.
„Talán én voltam az egyetlen a mezőnyből, aki azért szurkolt, hogy ne száradjon fel teljesen a pálya.
Ha a hosszú távú ob-ról némi hiányérzettel is beszélt, a két héttel korábban, Szentgálon rendezett félmaratonira visszagondolva egyből elmosolyodott.
„Előtte egy-két héttel nem is terveztem elindulni rajta, ráadásul a nagyon erős mezőnyben egyáltalán nem tartottam magam esélyesnek. A harmadik-negyedik helyre számítottam, ezért a győzelem különösen nagy élményt jelentett, és fontos visszajelzés volt, hogy jó úton járunk az edzésekkel. Egy januárban elszenvedett részleges vádliizom-szakadás miatt kizárólag terepen edzettem, a síkon végzett gyorsító edzések teljesen kiestek. A szentgáli pálya pedig kifejezetten gyorsnak ígérkezett, amelyre nem éreztem magam felkészültnek. Ezen a versenyen a rajt után rögtön éreztem, hogy jó napot fogtam ki, végig koncentráltan tudtam versenyezni.
Utólag mindig jobb érzés a győzelem, ha erős mezőnyben, szoros párharcok alakulnak ki, és itt bizony az utolsó kilométerekig látótávolságon belül maradtunk a második helyezettel.”
„Azt gondoltam, ilyenkor már lehet tervezni, ám éppen a napokban törölték a Portugáliába tervezett, tavalyról elhalasztott hegyifutó Európa-bajnokságot, szóval elbizonytalanodtam. Az elsődleges cél, hogy minél többet versenyezzek külföldön. Az idei egyik fő megméretésem az Ultra-Trail du Mont-Blanc, azaz a legendás UTMB rövidebb távja, az 56 km-es verseny. Remélem, megrendezik, és indulhatok.”
„Sokáig készültem edző nélkül, viszonylag önfejűnek is tartom magam, sok dologról van határozott elképzelésem, ezért mindenképp csak olyan edző jöhetett szóba, akiben maximálisan bízom, teljes mértékben el tudom fogadni az általa írt edzéstervet. Attilával korábban is ismertük egymást, azt gondoltam, reálisan látja a képességeimet, a szakmai tudása, tapasztalata nem kérdés, valamint a személyisége, hozzáállása is motivációt jelent nekem.”