Szárkapocscsonttörés után futott az UB-n

Vágólapra másolva!

2020.10.06. 10:34

Címkék

Kerekes Éva tavaly, a Dhaulagiri-expedíció után kezdett futni, s bár a tavasszal súlyos sérülés hátráltatta, első tókerülő versenyén egy hatfős csapat tagjaként 32.5 kilométert teljesített.

A hétvégi Ultrabalatont Kerekes Éva egy hatfős baráti társaság, a Szögedi Börtönőrök csapatának tagjaként teljesítette 20 óra 37 perc 49 másodperc alatt. A makói könyvelő először vett részt Közép-Európa leghosszabb futóversenyén, ráadásul beugróként.

„A párom a szegedi börtönben dolgozik, innen tehát a névválasztás – kezdte Kerekes Éva. – Az egyik csapattag februárban megsérült, s jelentkeztem, hátha segíthetek. Sosem indultam még az Ultrabalatonon, sőt nagyjából egy éve kezdtem a futást, miután hazaérkeztünk a Dhaulagiriről. Kolonics Tamás segített a felkészítésben, és nagyon büszke vagyok, hogy hét szakaszban harminckét és fél kilométert futottam.”

Korábban a Csupasport is írt Kerekes Éva és Herczeg Angelika 2019-es expedíciójáról, amelynek keretében a két hölgy a 8167 méter magas Dhaulagirire szeretett volna feljutni. Bár a kedvezőtlen időjárás miatt visszafordulásra kényszerültek a Föld hetedik legmagasabb hegyéről, jó egy évvel korábban, 2018 nyarán első magyar női mászóként álltak a 8163 méter magas Manaszlu csúcsán.

Kerekes Éva (balra) és Herczeg Angelika nem riad vissza a magasságtól

Kerekes Éva tehát a Dhaulagiri-expedíciót követően határozta el, hogy futással is megpróbálja fitten tartani magát, de új hobbija nemcsak örömöt tartogatott számára. Áprilisban ugyanis jobb lábán fáradásos szárkapocscsontörést szenvedett, és csak augusztusban kezdhette újra az edzéseket.

„Januárban a négynapos Balathlonon gyalogoltam kétszáznyolc kilométert, akkor vélhetően túlterheltem a bokaízületemet, mert egy héten keresztül alig bírtam lábra állni. Bár nagyon fájt, nem gondoltam volna, hogy megrepedt a csont a lábszáramban. Később javult az állapotom, nyoma sem volt, hogy nagyobb a baj, de áprilisban futás közben már nagyon fájt a lábam. A vírushelyzet miatt csak májusban jutottam el röntgenre, amely után diagnosztizálták a törést. A gipszelést megúsztam, de az orvos megtiltotta a futást, sőt csak az úszást vagy a kerékpározást engedélyezte – de mert uszodába nem lehetett menni, maradt a bringázás. Az orvos napi tíz-húsz kilométert engedélyezett, s alaposan leteremtett, amikor megtudta, hogy negyven-hatvan kilométert is tekertem. Nem nagyon hatotta meg, hogy csak bal lábbal hajtottam a bringát.”

Kerekes Éva (elöl) és a börtönőrök csapata

Közben egy sportrehabilitációs edző kifejezettem ajánlotta a kerékpározást, javasolta a sérült lábnál az ellentétes irányú erőkifejtést. A futást augusztusban kezdte újra, s az előzmények ismeretében még inkább dicséretes az Ultrabalatonon elért teljesítménye. Természetesen a hegymászást csak átmenetileg, kényszerből hanyagolta az idén.

„A járvány a gazdasági helyzeten is rontott, ami érezhető a lehetséges szponzorok aktivitásán is – vészüzemmódra álltak át, most nem a hegymászó-expedíció támogatása a legfontosabb nekik. Bár a tervek szerint Nepál októberben megnyitja határait, ismerve a helyi egészségügyet, felelőtlenség lenne az országba utazni. Esetleg májusban, amikor egy barátom elindulna egy nepáli extrém triatlonversenyen, s a helyismeretem révén segítséget kért. Ha sikerül elutazni, esetleg a verseny előtt vagy után három hétig lesz lehetőségem a mászásra is.”

Az említett Himalája Xtri 2021. május 8-án indul egy éjszakai úszással a nem éppen meleg vízű Fewa-tóban, a kerékpározás alatt 5300 méter teljes szintemelkedéssel, míg futás közben az Annapurna-hegylánc nyolcezer méteres magasságával is meg kell birkózni.

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!