Vendégségben a Vértesben

A Vértesben nincsenek a mátrai vagy börzsönyi csúcsokhoz hasonlók, mégis izgalmas, változatos terep, jól futható, látnivalóval teli útvonalakkal. Magam kifejezetten szeretek arra futni, mert bár nem olyan technikás és szintes a terep, de mindig tartogat meglepetéseket.

Az egyik kedvenc a Szárligetről induló Körtvélyes–Vitányvár kör, ami hullámzó, de könnyű terepével, sok látnivalójával az egyik legszebb a környéken.

A vasútállomásról vagy a volt Birka-csárda épülete melletti parkolóból indulva az országos kéktúra útvonalát követve kezdődik a kör, néhány tanya mellett elhaladva megnézhetjük a Csákányospusztai kápolna romjait.

Ha a hosszabb kört választjuk, akkor az elágazásnál a kéken menjünk tovább a Szarvas-kút felé, ami működő, kellemes vizű forrás. Errefelé akad még néhány érdekesség, mint a Vöröslyuk nevű sziklahasadék, s e lyuk után csomóponthoz jutunk, ahonnan több ösvény is elágazik, a kék plusz piros sáv jelzésen a Szép Ilonka-forráshoz futhatunk, onnan pedig a már korábban említett Macska-bükk felé, hogy a kisebb körrel megegyező úton visszatérhessünk a kiindulási pontra.

A hosszabb útvonal kitérőktől függően húsz-huszonöt kilométer, körülbelül ötszázötven méter pozitív szintemelkedéssel, ami jól futható, mégsem túl könnyű táv.

 

Bár több forrás is van útközben, érdemes legalább egy liter vizet vinni magunkkal. Eső után ez a terep elég saras szokott lenni, így a terepcipőt sem árt felhúzni. A változatos terep és a sok látnivaló miatt érdemes többször, többféle útvonalon futni erre, és kiránduláshoz is kiváló helyszín.

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!