Élménybeszámolóra volt hivatalos Csécsei Zoltán a közelmúltban, amelynek egyik érdekessége, hogy a beszélgetésre lakhelyén, Tárnokon került sor.
„A Spartathlonról beszéltem nagyjából fél órát, s vittem úgy ötven képet is, és azok segítségével próbáltam elmesélni, milyen is a verseny – kezdte Csécsei Zoltán. – Úgy készültem, mintha laikusoknak beszélnék, de a jelenlévők azért tudták, hogy miről van szó.
Tárnokon most voltam először ilyen rendezvényen, de iskolákba is szoktam menni, több helyen is voltam, de ott nem is konkrétan a Spartathlon a téma, hanem az ultrafutás, illetve, hogy megismerjék a sportágat. A híradásokból a felnőttek többsége már hallott az ultrafutásról, a gyerekek viszont nem, ráadásul nehezebb is viszonyítaniuk, ezért úgy kell előadnom, hogy számukra is érthető legyen.
Hozzátette, az előadásokra az érmeit és kupáit is magával viszi, sőt a versenyeken használt gélekből is van nála, s az előadás résztvevői megkóstolhatják, mit is fogyaszt útközben. A gyerekek egyébként rendkívül érdeklődők, mindent megkérdeznek, és hálás közönséget alkotnak – 45 percig.
A helyi újságban már többször szerepelt, de nem gondolja, hogy Tárnokon annyira ismert lenne. Hozzátette, abban a két kilométeres körben, amelyen fut, bizonyára sokan ismerik, vagy ha mégsem, a napi két edzés alatt rendszeresen látják, hogy ez a csávó mindig arrafelé fut. Vajon mire készül?
„Január tizenkilencedikén és huszadikán szeretném megdönteni a huszonnégy órás futópados világrekordot, áprilisban pedig a huszonnégy órás országos bajnokság következik.”
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!