Bár havi szinten csaknem kétszáz kilométert kellett futnia annak, aki már júliusban fel akart kerülni honlapunk dicsőségfalára, sokan teljesítették a kihívást. Volt, aki Svájc, más a Spartathlon, a pesti félmaraton vagy a csodás órák kedvéért futott.
Hamarosan értékes nyereményeket sorsolunk ki júliusi teljesítőink között, aki pedig most csatlakozna a kihíváshoz, itt minden hasznos információt megtalál. Természetesen augusztusban is várjuk olvasóink jelentkezését, akik lefutották az 500 kilométert – most már hónapról hónapra könnyebb lesz teljesíteni a kihívást.
Első jelentkezőinket, Kalamász Zsanettet és Varga Évátnemrég hosszabban is bemutattuk. Július közepén Bodó Tímea és Hajnády Margó is jelezte, már zsebben az 500 kilométer. Hamarosan az urak is belelendültek, Vincze András „hivatali kötelességből”, Györgyi Gábor a svájci ultrára történő felkészülése részeként, Sápi Balázs János, akiről korábban már írtunk, spártai útja reményében teljesítette a kihívást. Állandó blogírónknak, a korábbi válogatott futballista Dombi Tibornak sem okozott gondot a teljesítés, majd Kelemen Anett is megírta, neki a futás jelentette a talpra állást. A hónap utolsó napján Krizsanyik Andrea jelezte, neki is megvan az 500. Gratulálunk valamennyi győztesünknek!
Györgyi Gábor (Budakalász)
Körülbelül öt-hat éve kezdtem futni. Mivel nagyon szeretem a természetet, futásaim kevés kivételtől eltekintve terepfutást jelentenek. Ekkor igazán friss levegőn vagyok, távol a zajtól, forgalomtól, élvezhetem a kilátást, az erdőt, a növényeket, néha állatokkal is találkozom, ráadásul a terepfutás mindig változatos. Ha igazán hosszú ultrát fut az ember, akkor már hullámvölgyekkel, különböző nehézségekkel is meg kell küzdeni, amelyek mind nagyobb élménnyé és értékké tesznek egy ilyen teljesítést. Most épp az augusztus közepi terepultra, a Swiss Alps 100-ra (160 km + 9650 m szint) való felkészülés vége felé járok. Akár 100 km feletti terepfutóversenyeken is végigviszek magammal GoPro kamerát, hogy a felvételekből készült videók segítségével megoszthassam, átadhassam a versenyek gyönyörűségét, a teljesítés élményeit.
Hajnády Margó (Paks)
Hat éve kezdtem el futni, sok más sportot kipróbálva talán ez a sport, amely a legközelebb áll a szívemhez. Abszolút hobbifutóként kezdtem, mára már a harmadik versenyemre készülök. A tavasszal teljesítettem a Vivicitta 21 km egyéni távját, és készülök az őszi WizzAir félmaraton úgyszintén 21 km-es egyéni távjára. Tehát ez az évem a félmaratoni felkészülések jegyében telik. Mottóm: 56 évesen is éld az álmaidat, hiszen minden fejben dől el, de a szíved visz tovább.
Vincze András (Göd)
Írhatom, hivatali kötelességből is észre kellett vennem, hogy a Csupasport „Fussunk 500 kilométert az év végéig” felhívásunk, egyben sportos játékunk abszolút főszereplői a nők. Mondjuk, ezen nem csodálkozom, mert a futás minden kihívását sokkal jobban bírják a hölgyek: kitartóbbak, nem nyafognak, célorientáltak. Ennek szellemében „első férfiúként” ezúton csatlakozom nagy tisztelettel e nagyszerű futótársasághoz, jelezve, hogy a csupasportos kihívás első pillanatától, azaz május elsejétől számolva július 14-ig 504.98 kilométert teljesítettem. Ha ez így megy tovább, akkor – a 2019-es edzések és versenyek eddigi átlaga alapján – december 31-ig meglehet a 3000 kilométer is. Klassz szám, tetszik – futok is utána!
