Burpee, a négyütemű zsírolvasztás

Tíz burpee – mondja lelkesen funkcionális trénerünk. A gyomrunk hirtelen összerándul, de már végezzük is a szabályos-szabálytalan négyütemű fekvőtámaszokat, amelyek csudahasznosak abban, hogy fitté, energikussá, nem mellékesen vékonyabbá váljunk.

A négyütemű fekvőtámaszt Royal Huddleston Burpee-nek köszönhetjük. A New York-i fiziológus az 1930-as évek végén találta ki azt a mozgásfajtát, amely képes volt gyors és pontos fittségiszint-mérésre, s amely az évek során érte el jelenlegi formáját.

Négy alaplépése a következő:

1. Állásból guggolásba érkezés

2. Guggolásból fekvőtámaszba ugrás

3. Vissza guggolásba

4. Felállás

Ezzel a gyakorlatsorral olyan jó eredményeket lehetett elérni, hogy az Egyesült Államok hadserege is bevette kiképzési programjába, az alapján osztályozták a katonákat, hogy egy perc leforgása alatt hány négyütemű fekvőtámaszt tudtak elvégezni.

A burpee-nek már sok-sok formája létezik, karhajlítós, felugrós, dobogóra érkezős, húzódzkodós – ám a variációk sora végtelen, mert a mai ember nem egyszerűen fitt szeretne lenni, sokszor a ló túloldalára érkezvén imádja a lehetetlenségig fokozni a gyakorlatok nehézségét.

Hogy miben rejlik a keménysége?

Példának okáért abban, hogy egyszerre kardio- és erősítő gyakorlat. Intenzitása megemeli a pulzusszámot, felgyorsítja a zsírégetést, ugyanakkor jól megdolgoztatja a kart, a mellkast, a hasizmot, a combokat.

Akinek nincs szív- és érrendszeri betegsége, s nem túl nagy súllyal most vág bele a fogyókúrába vagy az életmódváltásba, mindenképpen iktasson be az edzésébe egy kis burpee-t, és minél jobban bírja a terhelést, annál magasabb számú sorozatokat végezzen el. Érdemes, meghálálja a szervezet.

(Megjelent a Nemzeti Sport Csupasport mellékletében 2019 márciusában.)