Csonti: a pulzuskontroll humbug!

Vágólapra másolva!
2019.04.20. 12:36
Csontos Imre hírhedten pulzuskontroll-tagadó véleményvezér. A legutóbbi Vivicitta-félmaratonin ötödik helyen célba érő BEAC-atlétának, edzőnek a futás inkább lelki terápia, mint sport.

Sok hobbifutó a Csonti-féle módszernek, azaz a résztávos edzéseknek köszönheti, hogy egyre jobb és jobb eredményeket ér el, ráadásul önről köztudott, hogy a manapság igencsak elterjedt és népszerű pulzusalapú edzésmódszer harcos ellenzője. Miért?


Mert meggyőződésem, hogy a pulzust a napszak, a front, a mentális állapot, így az idegesség is befolyásolja. A pulzus nem fix érték, nem adja vissza a sportoló terhelhetőségét. Ami reggel iksz pulzusú edzés, délután már ipszilon, azaz olyan adathoz viszonyítják a teljesítés mértékét, amely nem adja vissza a valós teljesítményt. Egyszerű és evidens példa: ha izgul valaki, magasabb pulzusszámmal fut, miközben nyugodtabb lélekállapotban az érték értelemszerűen alacsonyabb, s még sorolhatnánk banális példákat, mint amilyen az emelkedőre futás, de a lényeg, hogy a pulzusszám nem tükrözi hűen a sportoló aktuális fizikai állapotát.


Amondó vagyok tehát, a pulzuskontrollos módszer tudatos átverés, semmi más, csak pénzlehúzás. Ugyanaz, mint a lépésszám, amit szintúgy azért találtak ki, hogy a lépéseket mérő műszert sokan megvegyék. Csakhogy a lépéshossz függ a magasságtól, súlytól, izomszalag-szerkezettől, az ízületek „hajlékonyságától”, a sebességtől, talajtól!



Edzéstől függően a háromperces ezreket más lépéshosszal futom le, mint a három kilométeres távot magas tempóban – és ehhez hozzáteszem, hogy van kilenc percnél jobb háromezrem –, mert az idő elteltével a mozgás is alakul futás közben. Ha tíz- és tízezer ember utál meg a véleményemért, akkor is azt mondom, a pulzuskontroll átverés, humbug!


Feltételezem, nincs is pulzusmérős órája... Illetve, egyáltalán kipróbálta a pulzusalapú edzésmódszert, hogy ilyen élesen elítéli?


Egyszerű, kétezer-kilencszáz forintos sportórám van, és igen, egyszer megpróbáltam pulzuskontroll alapján futni. Hosszú távon edzettem, a megadott erős pulzuszónán belül mozogtam. Ekkor a tempóm négy percen kívül volt, miközben egyébként 3:30 perces tempóban szoktam futni az erős hosszúkat akkor, ha jó formában vagyok. Ekkor jöttem rá, hogy az időjárás is hatással volt a pulzusomra, az adott értékhez pedig nem párosulhatott jó teljesítmény.


Nem fáradtam el, futottam a négyperces, számomra nem megerőltető ezreket, ugyanis a pulzusadat alapján nem haladhattam gyorsabban. Egy idő után eluntam, levettem az övet, bedobtam egy kukába, és futottam tovább, mert rájöttem, ez a módszer mennyire nem szakmai.



Ki volt hatással a résztávos edzésmódszerének kialakításában, vagy szigorúan a maga útját járta, járja versenyző-edzőként?


Edzőpéldaképem Zsoffay Róbert, aki jelenleg a Margitszigeti AC trénere, és aki ráadásul apám halála után apám is volt. Jelenleg Szabó Imre a trénerem, aki szintén sokat hozzátesz a futásról alkotott világképhez, de még sorolhatnám a neveket.


Nézzük, a „pulzustagadónak” hogyan fest az átlagos futóhete?


Idén kétezer-tizenkilenc kilométer lefutását tűztem ki célul. Az edzéseim alapját a résztávos tréningek adják, intenzitás alapján megadva, és ehhez a tréninghez kell egy sima stopper és egy futópálya. Az edzéseim sorában van erős, hosszú futás, tempófutás, váltogatás, valamint összekötő könnyű futások.


A jó futás titka: lélek, mentalitás, pihenés, támogatás, táplálkozás


Csontos Imre nemcsak a pulzuskontrollnak, hanem a keresztedzéseknek sem híve, és erről így vélekedik: „Nem az az edzés a tied, amit megcsináltál, hanem az, amit megcsináltál maradandó, rossz következmény nélkül, tehát be is épült! Ezt nem érti meg a hobbifutók kilencvenkilenc százaléka. Nélkülözhetetlen a nyújtás, az erősítés vagy az úszás mint keresztedzés, de ettől függetlenül mégis sokan megsérülnek. A titok kulcsa a túlterhelés elkerülése. Itt van a magam példája: apám halála miatt belemenekültem a futásba, túledzettem magam, kimerült voltam, nem jött az eredmény. Elfáradtak az izmaim, nem vitt a lábam. Depressziós is lettem, pszichológushoz jártam, mígnem rájöttem, a nyújtásnál van fontosabb, ami segít elkerülni a fizikai sérüléseket, és ezeket pontokba foglaltam össze. A lelki sérülések kezelése. A mentális egészség. A támogató környezet. Sok alvás, pihenés. Megfelelő táplálkozás. Végül, de nem utolsósorban a megfelelő edzések, amelyek nem zsigerelnek ki, s én ehhez tudok segítséget adni a magam módszerével, amely rengeteg futónál hatékonynak bizonyul.„


A népszerűbb utcai versenyeken a hét, tíz kilométeres, illetve a félmaratoni távon a profik mezőnyében fut, sőt gyakran végez dobogós helyen, de kíváncsi lennék, a mind sikeresebb futáson túl mi a leghőbb vágya?


A legjobban annak örülnék, ha a depressziómat teljesen leküzdeném. Nekem a futás lelki terápia. Edzőként pedig az motivál, ha találok olyan tehetséget, akiben van elszántság és a szárnyaim alá vehetem.



Sok, olimpiai részvételről álmodozó fiatal keres meg a BEAC-nál, hogy foglalkozzak velük, és szeretnék, sőt akarok is segíteni nekik, és ennek érdekében meghoztam azt a döntést is, hogy önkéntesként teszem, fizetséget nem fogadok el. Magamban és a tanítványok esetében is a futás boldogságfaktorát keresem.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik