Vakondtúrást a paducnak!

Minden halat ott a legkönnyebb horogra csalni, ahol egyébként is szívesen tartózkodik. Nincs ez másként paduc komával sem. A jó paducos vízszakaszt nehéz igazából meghatározni, hiszen egyaránt szereti az egyenletes, simán áramló, nem túl mély részeket, amilyeneket például a sóderzátonyoknál talál, de kedveli a húzós, vízbe nyúló kövezések nagy szikladarabokkal, gödrökkel tarkított mederszakaszait is. Az igazán jó paducos helyek titkát minden horgász féltve őrzi, de aki korán reggel kimegy a vízpartra, és figyelmesen nézi a víztükröt, az megtalálhatja a paduccsapatokat.

Hogy hogyan?

Nos, a hajnali pancsolás halunk kedvenc szórakozása. Ha látjuk ugrani, akkor azon a részen jó esélyünk lehet a kigfogására is. Aki télen szeretné becserkészni, az a mélyebb részeken keresse, hiszen a nagy paducbandák ott gyülekeznek. Egy ilyen találkahely, ha megtalálja, igazi kincsesbánya lehet a télen kiéhezett horgász számára – egyre-másra kapkodhatja ki a halacskákat, majd teheti a karácsonyi asztalra meglepetésként.

Kifogni – de hogyan?

A paduc horgászatához a legalkalmasabb az úszós készség, legyen az rakós, bolognai, spicc vagy úsztatásra szerelt matchbot, bár a mai finom rezgőspicces botokkal is élmény rájuk horgászni.

Etetéssel kicsalható a könnyen elérhető 10–15 méteres parti sávba is, csak nem mindegy, mit szórunk neki.

Etetni – de mivel?

Ami nem maradhat ki a kajából, az az áztatott, kinyomkodott kenyér. A padró imádja a kenyeret. Sokan kizárólag kőre kötött veknivel etetnek, vagy a beáztatott kenyérhez rozslisztet, agyagot, vakondtúrást használnak kötő-nehezítő anyagnak. Ha etetőanyagot keverünk, ezt vegyük figyelembe. Nagyon sok recept van, mindenki másra esküszik, de talán alapigazság, hogy ha 1-2 órán belül nem jelentkezik az etetésen, akkor valószínű, hogy vagy a keverék nem megfelelő, vagy éppen akkor egy fia paduc sem kószál a környéken. Van, aki a vakondtúrásra esküszik, azaz nélküle az etető semmit sem ér.

A Dunán paducra is a márnás kaják válnak be, a két hal ízlése nagyon hasonló. A sajtos, folyóvízi etetők egy kis áztatott kenyérrel könnyen elcsábítják. Az áztatott kenyér adagolásánál arra kell ügyelni, hogy a túl sok kenyér könnyűvé teheti az etetőt. A nehéz gombócok puffanó hangja nem zavarja el halainkat, így ha szerencsénk van, hamar ráállnak az etetésre. Halaink nem fognak mozdulni, amíg tart az ingyen konyha, ezért a ráetetés mindenképp szükségessé válik. Az, hogy ki milyen ütemben etet, szokás dolga. Lehet folyamatosan, kisebb adagokban, de lehet félóránként nagyobb gombócokkal is pótolni a hiányt.

Mi kerüljön a horogra?

Csonti, trágyagiliszta, kenyérrózsa. Ez utóbbi megéri a vele járó macerát, mert a nagyja kedveli. Van egy modern, lebegő kenyérre hasonlító műcsali, amivel kiküszöbölhetjük a sok újracsalizást. Ez a termék állítólag megszólalásig hasonlít a „házi” kenyérrózsához, azzal a jelentős különbséggel, hogy sokkal tovább tart a horgon.