A már szépkorú, de annál fiatalosabb futónőnek, Ginette Bedard-nak van egy nagy, mégis hétköznapi titka: mozgásban kell maradni, akkor sokkal lassabban öregszik az ember.
Ginette a franciaországi Metzben élt, amikor megismerkedett kanadai férjével. Együtt előbb Kanadába, majd New Yorkba költöztek, életük nagyobb részét az amerikai nagyvárosban élték le. Miután gyermekeik megszülettek, Ginette élte a hétköznapi háziasszonyok életét, s első sportos élményeit is otthon élte meg, amikor különböző videókra tornázott a lakásban.
Hatvannyolc esztendős volt, amikor első, tíz kilométeres versenyén elindult.
„Mindig szuperhősként tekintettem azokra, akik lefutnak egy maratonit – mondta Ginette. – Aztán az ismerőseim megkérdezték, ha ez ennyire izgat, miért nem próbálom meg. Tényleg, miért is ne?”
„Megéreztem az akaraterő lényegét. Rájöttem, hogy sokkal többre vagyok képes, mint amit feltételeztem magamról. Ha rádöbbensz, hogy van akaraterőd, hogy tudod mozgósítani a belső tartalékaidat, nincs számodra határ.”
A férjét négy éve eltemette, de nem hiszi, hogy talál új párt.
„A korombeli férfiak túl öregek nekem. Mit kezdjek egy olyannal, aki alig tud járni?”
„Akkor is futok, ha esik, ha fúj, nekem ez már életforma. A fiamon meg azt látom, hogy egyre csak nő a pocakja. Mondtam is neki, ha futna, lefogyna. Az emberek nem gondolnak bele, hogy a mozgás mennyi mindenre jó. A többség alig sportol, pedig minél többet edzünk, annál jobb lesz az életminőségünk. Minél többet mozgunk, annál tovább élünk. Ilyen egyszerű.”