TALÁLATOK A(Z) Szovjetunió CÍMKÉRE

AKIKNEK RÉMÁLOM LETT AZ EB. Mexikó szovjet hőse az 1988-as döntőben kétszer is gólt lőhetett volna, de egyszer a kapufa, egyszer Van Breukelen fogott ki rajta.

A szünetben, 0–3-nál kiderült Mezeynek, hogy „tovább itt már nem lehetett szó taktikáról...”

Az 1952-es első, moszkvai meccs 1:1-re végződött, az utolsó 2–2 lett, szintén a birodalom fővárosában.

Az írek kevés nyomot hagytak maguk után a kontinenstornákon, de az angolokkal és a szovjetekkel nagyon kitoltak.

Lev Jasin szenzációsan védett, s a hosszabbításban Viktor Ponyegyelnyik fejese döntött.

Az 1917-es bolsevik forradalom évtizedekre elválasztotta egymástól Szovjet-Oroszországot és az olimpiákat.

A hattagú magyar válogatott legfiatalabbja, Jávor Péter beugróként vett részt a különleges-félelmetes országúti versenyen.

A sportág valaha volt legeredményesebb edzője a matematikából, a balettből is alapelemeket vesz át az erőröplabdájához.

A kazanyi eseményen várhatóan három és fél ezer versenyző indul, s 230 érmet osztanak ki.

VB-ÖRÖKNAPTÁR. Öt meccsen is gólt szerzett az aranylabdás, csak a mieinknek nem talált be.

VB-ÖRÖKNAPTÁR. A későbbi Császár már a negyedik vb-gólját lőtte.

VB-ÖRÖKNAPTÁR. Az egyik leghíresebb kiállítás és az egyik legnagyobb fordítás is ezen a napon történt.

A labdarúgó-világbajnokságok legkiválóbb, de aranyéremig soha el nem jutó válogatottjait gyűjtöttük össze.

„Nem éreztették velem, nem ért hátrány amiatt, hogy magyar vagyok, őszintén mondom.”

LEGEMLÉKEZETESEBB VB-MECCSEK. Igor Belanovhoz fogható aranylabdása nemigen volt az európai focinak.

A szovjetek „baráti” ellenfelei bizonyítási lehetőséget láttak a nagyhatalom elleni meccsekben.

A magyarokat kiejtették a premieren, majd a tornát is megnyerték a szovjetek.

Kis olimpiai hokitörténelem: egyeduralkodók, meglepetések, a hat nagy csatája.