Viszlát, Igor: kihagyott ziccer után kivédett büntető

BACSKAI JÁNOSBACSKAI JÁNOS
Vágólapra másolva!
2024.06.14. 15:55
Nem Igor Belanov (fehérben) meccse volt az 1988-as Eb-döntő (Fotó: Getty Images)
A labdarúgó Európa-bajnokságok életünk részei, a magyar futball újkori felfutása óta különösen. Strandról beugró bajnokok, majdnem megvert sikerkapitányok, botrányok, ordító helyzetek és szövetségi kapitányok, ikonikus és nagyon fura figurák – nem árt le-leporolni az Eb-k legnagyobb legendáit, és feleleveníteni a legemlékezetesebb pillanatokat.

 

 

A Vasfüggöny pechesebb felén a kommunizmus végnapjaira összeállt pár nagyon erős futballcsapat. Fénykorát élte a lengyel futball, ez az 1974-es és az 1982-es világbajnoki bronzéremben csúcsosodott ki, Románia a nyolcvanas években BEK-győztes csapatot rakott össze, a jugoszlávok egy világverő csapatot építettek, 1986-ban sorozatban harmadszor járt világbajnokságon Magyarország, az NDK-s Lokomotive Leipzig nagy csatában kapott ki a remek Ajaxtól a KEK-döntőben, fénykorát élte a kétszeres KEK-győztes Dinamo Kijev, sok légióst adott Nyugatnak Csehszlovákia, és jó csapattal érkezett az 1990-es vb-re.

A legjobbak 1982 után a szovjetek voltak, erről mi is sokat tudnánk mesélni… Oleh (akkor még Oleg) Blohin 1975-ben Franz Beckenbauer és Johan Cruyff előtt aranylabdás lett, a következő évtized legjobbja Ihor (Igor) Belanov volt, akit 1986-ban láttak a legjobbnak az ítészek. 

Belanov mögött különös pályafutás áll: a Dinamo Kijevhez a Csornomorec Odesszától érkezett, 1985-ben, villámgyorsan a csúcsra ért, azután elképesztő reményekkel a Borussia Mönchengladbachhoz igazolt, hogy ott elbukjon (felesége még egy áruházi lopásba is belekeveredett). Később az Eintracht Braunschweigben is játszott, majd hazatért Odesszába, de a Metalurg Mariupolból vonult vissza 1997-ben. Az 1986-os vb-n parádézott, négy meccsen négy góllal zárt, ellenünk is eredményes volt, de két év múlva a kontinenstornát nagyon rossz szájízzel hagyta ott. 

A csoportkörben nem lőtt ugyan gólt, de kiosztott minden mérkőzésen egy gólpasszt, az elődöntőt sérülés miatt kihagyta, akkor egyébként a szovjetek az Eb-k egyik legjobb mérkőzését játszották az olaszokkal. A fináléban már nem villogott az agyondicsért, a csoportkörben a hollandokat megverő „Szputnyik 11”: Ruud Gullit betalált, Marco van Basten pedig megszerezte AZT a gólt. 

Sérülés és eltiltás miatt hiányzott a szovjet védelemből Vologyimir Besszonov és Oleg Kuznyecov, két középpályás, Rácz László és Szergej Alejnyikov játszott a helyükön, de a 70. percben kaptak egy esélyt a szovjetek: büntetőhöz jutottak.


Ne feledjük, náluk két friss ember volt a csapatban, a hollandoknál a középső védő Adri van Tiggelen 32, előtte Arnold Mühren 37 éves volt, a karmester Gerald Vanenburg eleve nem az erőnlétéről volt híres, azaz jó reményekkel néztek volna a hajrá elé a kirobbanó formában lévő szovjetek. 

Ám a büntetőket különleges technikával végrehajtó szovjet támadó lövését kivédte a kiváló Hans van Breukelen.

Jegyezzük meg itt, hogy ritkán emlegetik, de előtte Belanov ordító helyzetből a kapufára lőtt. 

BelanOFF, mondja a régi poén. 

A többi pedig már történelem.

Pár mérkőzést kapott már ezután csak a válogatottban, amelytől 1990-ben búcsúzott, és az aranylabdás futballista karrierje is leszállóágba került, ősszel már a német másodosztályban szerepelt, holott ekkor még csak harmincesztendős volt.

 

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik