TALÁLATOK A(Z) II. világháború CÍMKÉRE

1965 – Hatvan esztendeje döntött a NOB: két német állam indulhat az olimpián.

A hírneve sem tudta megmenteni az életét.

A Rómából hazatérő edző nem tudta befejezni művét a bajnokesélyes Újpesttel 1944-ben.

Árulónak neveztek, amiért olyan város csapatába szerződött, ahol náci koncentrációs tábor működött.

Ezen a napon a lángokban álló Európa közepén a háború utolsó válogatott meccsét játszották az Üllői úton.

Tisztelgés az egykori MTK-elnök, a magyar sport „generális és univerzális” alakja előtt.

„Addig szó sem lehetett arról, hogy a németek betegyék a lábukat Izraelbe.”

Kísért a háborús múlt: Volgográdban a vb-stadion építését többször le kellett állítani az előkerült emberi csontok miatt.

Kis híján átlépett az MTK-ba, és volt tejesember is Tóth-Potya István, akinek Gestapo-fegyver oltotta ki az életét.

RETROINTERJÚ. Egy télikabátért adták el a Fradinak Lakat doktort, aki később helyesírási hibákat is javított az MLSZ-ben.

A II. VILÁGÉGÉS ÉS A MAGYAR FUTBALL. Érkezett egy olvasó, és mutatott egy fotót… – így kezdődött a nyomozás.

A II. VILÁGÉGÉS ÉS A MAGYAR FUTBALL. Interjúval búcsúztatták • „Nem életszerű, hogy önként ment ki a frontra.”

Cikksorozat a háborúban elhunyt, megsebesült, (hadi)fogságot szenvedő labdarúgókról, edzőkről és vezetőkről – bevezető rész.

LONDON 1948. Szegény angolok jegyrendszerrel, falu nélkül leheltek új életet az olimpizmusba.