TALÁLATOK A(Z) ahogy mi láttuk CÍMKÉRE

Csaknem negyven éve várunk a világbajnoki kijutásra, két meccsen nem kerültünk közelebb a nagy célhoz, de küzdünk érte.

Ez egy másik svéd csapat, de az eredmény ugyanaz lett, mint a 32 évvel ezelőtti mérkőzésen…

Az 1980-as évek közepétől generációk nőttek fel úgy, hogy esélyünk sincs semmire Hollandia ellen, a pénteki meccs viszont egész más volt…

A játékon van mit javítani, de a kedden látott hozzáállásra lehet jövőt építeni.

„Még jőni kell, még jőni fog…” - kicsit sokat kellett rá várni, de csak megjött az a gól.

A torna igazi tétje már nem is a továbbjutás, hanem az, hogy a 2026-os vb selejtezője előtt megmaradjon az egység a szövetségi kapitány, a csapat és a tábor között.

Csapatunk igazi ereje egymás segítésében rejlik, hogy mindenki hozzáteszi a magáét – ahogy Koszovó ellen a második félidőben láttuk.

BL-tavaszról beszélni nem reális, de hét éve, amikor a Partizani kiütötte a nyolc magyarral felálló FTC-t, az El-nyolcadddöntő is szürreális volt.

Kikaptak az angolok, a németek; szárnyalnak a zöld sasok; hatékony eszköz lett a honosítás.

A magyar futballnak a további előrelépéshez több tehetségre, nagyobb versenyhelyzetre lesz szüksége.

Az idén csak Andorrát, Ciprust és San Marinót vertük meg, de pontot szereztünk a legutóbbi két vb-győztes és az Eb-döntős Anglia ellen.

Amikor a világbajnok edzője azt mondja, a mieink dinamikusabbak voltak, amikor a világsajtó a budapesti hangulatról áradozik – akkor már szabad büszkének lennünk!

A portugálok nem győzték köszönni a fantasztikus hangulatot – amihez rengeteg ember munkája hozzájárult.

„Az nem lehet...” És tényleg nem! Beigazolódtak a futball aranyszabályai; Szoboszlait az ilyen momentumok tehetik klasszissá.

Ígéretek helyett eredmények, „piró” helyett „koreó”, huligánok helyett fogyasztók, fütty helyett taps.

„Mintha megvillant volna egy távoli pilács, reméljük, nem a vonat jön szembe 2019-ben.”

„Aitäh, Eesti!” Az észt kapitány megígérte, és tartotta is a szavát, ahogy a magyar válogatott is.

„Egy szövetségi kapitány maximum annyit tehet, amennyit Marco Rossi tett…”

Eltűntek a divatszurkolók, előbújtak az ellendrukkerek, de a végén (is) szólt a Himnusz!

AHOGY MI LÁTTUK. Újra divatba jött a piros-fehér-zöld, évtizedek óta először ünnepeltek az emberek az utcán.