A reméltnél nehézkesebb jegyértékesítés miatt a szervezők úgy döntöttek, a 80 ezres arénának csak a két alsó karéját nyitják meg, 54 ezresre redukálva a befogadóképességét. Pedig látványosságban nem volt hiány – minden korábbinál több, 207 ország nevezett a vb-re, s az atlétáit végül nem indító Ghána és Dél-Szudán távolmaradása után is rekordszámú, 205 nemzet versenyzői vetélkedtek Pekingben. Az érmet szerző 43 küldöttség között nem volt ott Magyarországé, a 7 aranyat, 6 ezüstöt, 3 bronzot jegyző kenyai viszont először végzett az összesített táblázat élén.
És Kenya varázslói nem csupán a szokásos hosszútávfutószámokban nyertek... Mondjuk, a világcsúcstartó David Rudisha sikere 800-on papírforma, ahogy az 1500-on sorozatban harmadik vb-aranyát nyerő Asbel Kiprop, a 3000 méteres akadályfutásban egymás után negyedszer (!) világbajnok Ezekiel Kemboi diadala is. Szintén a negyedik vb-győzelme mellé tett pipát Vivian Cheruiyot: 2009-ben Berlinben 5000, 2011-ben Teguban 5000 és 10 000, 2015-ben Pekingben 10 000 méteren lett első olimpiai aranyat, ezüstöt és bronzot is hozó, ritka eredményes pályafutása során. Hyvin Jepkemoi sikere sem volt meglepetés a nők 3000 méteres akadályfutásában, bár neki a pekingi volt az első nagy lépés a karrierjében, 2016-ban olimpiai ezüst, 2017-ben vb-bronz, 2020-ban olimpiai bronz követte.
Amire viszont nemigen lehetett számítani: az egy évvel korábban Afrika-bajnokságot nyerő Nicholas Bett győzelme 400 gáton – hiszen 800 méternél rövidebb távon még sohasem diadalmaskodott kenyai atléta globális viadalon. (Sajnos több siker neki nem is adatott: 2018-ban autóbalesetben vesztette életét 28 évesen.)
A földrengető meglepetést azonban Julius Yego okozta, aki 92.72 méterrel nyerte meg a gerelyhajítást – ő lett az első kenyai, aki nem futószámban lett világbajnok! A Mr. YouTube nevet ragasztották rá, mert a videómegosztóról tanulta meg Jan Zelezny és Andreas Thorkildsen feltöltött verseny- és edzésfelvételeit tanulmányozva, hogyan is kell a mozdulatsort kivitelezni. Miután az Afrika-bajnokságon és a Nemzetközösségi Játékokon szép helyezéseket csípett el, már kenyai rekorderként karolta fel az IAAF, s küldte el féléves európai „továbbképzésre” a 2012-es londoni olimpiára felkészítve, s akkor dolgozhatott először a számra specializálódott dobóedzővel. Két hónapos kuortanei vendégeskedése alatt a finn trénerek tették helyre a technikáját. Pekingi sikere után a 2016-os riói olimpián ezüstérmes lett, de még tavaly, 33 évesen is harmadik volt a Nemzetközösségi Játékokon.
A taroló kenyaiak – és a három női hosszútávfutószámban jegyzett aranyuknál megrekedő etiópiaiak – a férfi maratoni elsőségét is szerették volna a sikerlistájukhoz csapni, de elcsente az orruk elől a mindössze 19 éves Ghirmay Ghebreslassie. Minden idők legfiatalabb maratoni vb-győztese hazája első vb-aranyát vitte Eritreába.
A jamaicai futólányok is hozzátették a maguk négy aranyát: Shelly-Ann Fraser-Pryce harmadszor diadalmaskodott 100-on, győztek 4x100-on és 4x400-on, ráadásul Danielle Williams csúcsra ért 100 gáton.
És akik hatalmas meglepetésre utasították maguk mögé a mezőnyt: az orosz Szergej Subenkov ellopta a 110 gát aranyát, a holland Dafne Schippers a nők 200 méteréét, és két kanadai is győzni tudott, férfi magasugrásban Derek Drouin, rúdugrásban Shawnacy Barber.
(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2023. július 15-i lapszámában jelent meg.)