Simán nyert Philadelphiában a Heat, már hétnél tart a Suns

Orlando Magic–Cleveland Cavaliers 94–118

Green és Osman belendült, villogott a Cavs B. Mitchell, Garland, LeVert, Allen, Mobley és Okoro sem játszott a Clevelandnél, abszolút a cseresorral álltak ki a vendégek, és a 42–33-ra elvesztett első negyed alapján úgy tűnt, hogy ez el is hozza a vereségüket. A hátralévő időben azonban földbe döngölték a darabokra hulló Orlandót, és a maradék három negyedet 85–52-re nyerték meg, a hazaiak alig-alig találtak a gyűrűbe, míg a Cavs oldalán élvezték a játékot azok, akik most kerültek elő. Cedi Osman is csillogott (19 pont, 4/6 tripla 22 perc alatt), de főleg Danny Greent emeljük ki: a veterán játékos eddig alig-alig került pályára az ohióiaknál, most kapott 25 percet a padról, és 21 ponttal, 5/9 hármassal ő lett csapata legjobbja – mint mondta, nagy élvezet volt újra ennyit és ilyen jól játszani. Itt tegyük hozzá, hogy ugyanilyen tartalékosak voltak a hazaiak is, akik szintén mind az öt kezdőjüket és Cole Anthonyt is kiültették – látszólag senkit sem érdekelt a meccs, csak a kiegészítők kaptak esélyt, hogy megmutassák magukat.

A Magic legjobb dobói: Suggs 22/15, Bol 18/3, Scrubb 11/6
A Cavaliers legjobb dobói: Green 21/15, Osman 19/12, I. Mobley 18/6

Philadelphia 76ers–Miami Heat 101–129

Váratlanul oktatott a Heat. Nem igazán volt benne a pakliban az, hogy a Miami most ennyire beletalál és gyakorlatilag lejátssza a pályáról idegenben a keleti harmadik helyezettet, de végül tulajdonképpen esélyt sem adott vágyott elsőkörös ellenfelének (bár ez nem a floridaiakon múlik) a gárda. Az első negyedet tíz ponttal nyerték a vendégek, a nagyszünetben pedig már 21 egységgel vezettek, és mivel ez érdemben a fordulás után sem változott, végül mindkét edző el is engedte a dolgot, pihentették a kezdőket – volt már közte 33 pont is, abszolút dominált a Heat. Ehhez egyéni extra nem kellett, Jimmy Butler (24 pont, 6 gólpassz) és Tyler Herro (24 pont, 5 gólpassz, 5/8 tripla) holtversenyben lett a legjobb dobó, de csapatként 56%-os mezőnymutatót, 46%-os triplázást és 39 gólpasszt (franchise-rekord) rakott össze a társaság, emellett pedig olyan szinten levédekezte a Philly játékait, ahogy azt a csapat szurkolói egész évben hiányolták Erik Spoelstra alakulatától. A tréner és Herro is arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban jó irányba indult el a játékuk elöl-hátul még akkor is, ha az eredményeiken ez nem mindig látszott meg, most viszont nagyon működtek a betörés-kiosztásaik, könnyedén bontották meg a védekezést, és bedobálták a jó helyzeteiket - a playin elkerülése nem rajtuk múlik, ha ők mindent nyernek, de a Nets egyet behúz, akkor nem jutnak be a top hatba, de emiatt nem aggódnak, már árulják a playoff-jegyeket...

Nem igazán akarta ezt a meccset a Sixers. Tyrese Maxey kihagyta a mérkőzést, De'Anthony Melton pedig ugyan vállalta, de ő sem játszotta végig egy sérülés miatt - a nagyobb baj viszont az volt, hogy akik ott voltak, azok sem igazán kívánták most ezt a küzdelmet. Doc Rivers szerint olyan érzés volt, mintha most nem akartak volna játszani, nyűgnek érezték az egészet, ami természetesen tökéletesen tükröződött is a teljesítményükön – mindenképpen harmadikak Keleten, tét nincs, viszont az igazi pihentetést sem merte meghúzni Rivers, mert azért Maxey-n kívül mindenki pályára lépett. Számukra nem volt túl sok értelme a meccsnek, a keveset játszó Embiid 21 pontig jutott 13 dobásból és rontotta az átlagát, át kell gondolniuk, hogy mit is szeretnének az utolsó két mérkőzésüktől.

A 76ers legjobb dobói: Embiid 21/3, Harden 14/6, Harris 11/3, Milton 11
A Heat legjobb dobói: Butler 24/3, Herro 24/15, Adebayo 14, Strus 14/12

San Antonio Spurs–Portland Trail Blazers 129–127

A Spurs vette be Austint. Mindkét csapat számára tét nélküli volt már ez a meccs, nem számított sehova, az érdekességét viszont az adta, hogy nem San Antonióban, hanem Texas fővárosában, Austinban rendezték meg. A város ad otthont a Spurs fiókcsapata, az Austin Spurs G-Ligában versenyző együttesének, így a keret több tagja is korábbi otthonába térhetett vissza, ahol először rendeztek NBA-meccset – de fognak még egyet, ma este a Minnesotát is itt fogadja a társaság. Maga a találkozó nem hozott túl sok érdekességet, a két alsóházi csapat (a Blazers természetesen most is teljességgel B vagy inkább C kerettel állt ki, minden fontos játékos kiülte a derbit) szoros, de hullámzó csatát vívott, hol egyik, hol másik fél tudott nagyobb futást vagy egy olyan periódust összerakni, amivel a kezébe vette a kontrollt, ez pedig a hajrára nagyjából kiegyenlítette egymást. Bő öt perccel az órán még 110–119-re a Blazers vezetett, itt azonban két perc alatt egy 13–0-t repesztettek a texasiak, majd Keldon Johnson és Keita Bates-Diop clutch játékaival be is húzták a győzelmet. Ez azt jelenti, hogy nem állítják be a franchise legrosszabb szezonját, mert 1997-ben 20 meccset nyertek, most pedig már 21-et - igaz, akkor nem jártak vele rosszul, egy bizonyos Tim Duncant draftoltak utána...

A Spurs legjobb dobói: Bates-Diop 25/6, Johnson 24/3, Champagnie 24/15
A Trail Blazers legjobb dobói: Knox II 24/9, Eubanks 23/9, Watford 16, Williams 16

Utah Jazz–Oklahoma City Thunder 98–114

Hivatalos a Jazz kiesése. Egy ideje már csak matematikailag volt kérdés, hogy ott lesz-e a playinben a Utah, a csapat ki is ültette a kisebb-nagyobb sérülésekkel bajlódó legjobbjait, most sem játszott Markkanen, Kessler, Clarkson, Horton-Tucker, Gay és Sexton sem, így pedig nem lehetett érdemi esélyük. Az első félidőben azért még tartották magukat, a harmadik negyedben sem szakadtak le látótávolságon kívülre, de érdemi esélyük nem volt a bravúrra, az OKC mindig meg tudta nyomni, amikor kellett – tegyük hozzá, hogy sokszor Kelly Olynyk irányított és szervezett, ez azért sokat elmond a keretről. A Jazz szezonja így hivatalosan is lezárult (illetve van még két tét nélküli meccse), Markkanenről pedig az a hír járja, hogy a finn hadseregben teljesít szolgálatot - van azért mire építeni, meglátjuk, hogy jövőre merre indulnak el.

Egy meccsre a playin-től. Kötelező volt nyernie ezt a találkozót a Thundernek, amely úgy vághatott neki az estének, hogy egálban állt a Dallasszal a nyugati 10–11. helyen, de tudta, hogy ha mindkét hátralévő összecsapását behúzza, akkor ott lesz a playin-tornán és a Mavs nem tehet semmit. A tartalékos Jazz elleni feladatot végül ha nem is könnyen, de megoldotta a társaság, sokáig nem tudta igazán lerázni magáról ellenfelét, a harmadik negyedben volt egy pillanat, amikor csak 75–74-re vezetett, de aztán ott megint megrázta magát, Shai Gilgeous-Alexander vezetésével futott egy 19–2-t, és ezzel eldöntötte a küzdelmet. SGA ezúttal 22-7-7-tel zárt, de éppen a legfontosabb időszakban vette vállára a csapatot, így eléggé takaréklángon égve is kipipálta a kötelezőt az OKC – az utolsó meccsét a már biztosan nyugati második Memphis ellen, otthon vívja meg az együttes, és csak rajta áll, hogy ott lesz-e a selejtező tornán.

A Jazz legjobb dobói: Dunn 22/6, Olynyk 16, Agbaji 13
A Thunder legjobb dobói: Gilgeous-Alexander 22/3, Giddey 17/6, Wiggins 15/3

Phoenix Suns–Denver Nuggets 119–115

Helytállt a Nuggets B. Jokics, Murray, Caldwell-Pope, Gordon és Porter Jr. sem lépett pályára a Denvernél, tehát a teljes kezdőt kiültette Michael Malone, de a cseresor remekül vizsgázott, és szoros küzdelemre késztette a liga legjobb formában lévő csapatát. Bruce Brown 31 pontot szórt 6 lepattanóval és 4 gólpasszal, Reggie Jackson 20 pontot és 6 gólpasszt tett hozzá, Braun, Green és Smith is tíz pont fölé jutott, DeAndre Jordan pedig dupla-duplázott kezdő centerként. A vendégek az egész találkozó során ott kellemetlenkedtek a Suns nyakán pár pontra, egyszer sem voltak kilenc egységnél nagyobb lemaradásban, úgyhogy váratlanul jó játékot mutattak be. A győzelemre ez azért végül nem lett elég, bár még négy és fél perccel az órán is vezettek 106–107-re, de aztán ott két perc alatt egy 10–0-t repesztett a Phoenix, Chris Paul egy triplát és egy középtávolit vállalt, Kevin Durant is bevágott egy fontos hármast, Deandre Ayton két büntetőt tett hozzá, ebből az ütésből pedig már nem tudtak felállni a denveri kiegészítők. Michael Malone vezetőedző természetesen abszolút elégedett volt játékosaival, hozzátette, hogy a győzelem is benne volt a pakliban, de kiemelte azt is, hogy a lényeg most a kezdők sérüléseinek menedzselése a playoff előtt – próbálják ezt a lehető legokosabban csinálni.

Hétnél tart a Phoenix. Chris Paul karriercsúcsot jelentő hét triplát emelt be, és nagyon pontosan érezte, hogy mit ad fel a Nuggets védekezése, így a társakkal is próbált távoliakat dobatni – ez leginkább Kevin Durant esetében sikerült, aki 29 ponttal és 6/10 hármassal zárta a találkozót. A vártnál jóval nehezebben találtak megoldást, de Paul és Durant is elégedett volt a meccs végén, mint mondták, még mindig csak „tanulnak”, és ehhez a folyamathoz kellenek az ilyen mérkőzések, amikor váratlan nehézségeket kell leküzdeniük, márpedig a Denver harcmodora, akarata, elszántsága most ilyennel szembesítette őket. Végül azért megoldották, zsinórban hetedszer is nyertek, és remek szájízzel száguldanak a playoff felé: még elmennek a Lakershez, majd fogadják a Clipperst, ez van nekik hátra az alapszakaszból.

A Suns legjobb dobói: Durant 29/18, Paul 25/21, Ayton 16
A Nuggets legjobb dobói: Brown 31, Jackson 20/6, Braun 15/6