Boston Celtics–New York Knicks 117–120 – hosszabbítás után
Elrontotta a Boston. Jól kezdett a Celtics, Jayson Tatum az első öt dobását a gyűrbe küldte és a hazaiak nyolc ponttal nyerték az első negyedet, de aztán ritmust vesztettek, rossz dobásokat vállaltak, elakadt a játék, és a következő két játékrész során hátrányba kerültek. A negyedik negyed első felében már 13 pont is volt a lemaradásuk 89–102-nél, de itt Tatum megint felszívta magát, és az ő vezetésével megkezdték a felzárkózást, majd a hajrában 102–110-ről egy 8–0-s rohammal kiegyenlítettek, 19 másodperccel az órán 110–110-re módosították az állást. Itt lehetőségük volt megnyerni a mérkőzést, de Tatum utolsó dobása kimaradt, sőt Robert Williams III támadópattanójába is beleütött Jericho Sims, így a nagy futás „csak” hosszabbítást ért. Ott is lendületben maradt és 5–0-val nyitott a vendéglátó, de itt észhez tért és egy 6–0-val válaszolt a New York, majd Jaylen Brown kettesére érkezett Julius Randle két büntetője, így 21 másodperccel az órán 117–118 állt az eredményjelzőn, egy ponttal vezetett a Knicks. A rendes játékidő vége után aztán itt is hibázott a Boston, Brown hét másodpercnél kiharcolt két büntetőt, de mindkettőt kihagyta, Barrett nem hibázott (117–120), majd az időkérés utáni utolsó játéknál megint az történt, ami a negyedik negyedben: Tatum dobása kimaradt, a támadópattanó után pedig Malcolm Brogdon hármasát blokkolta Jalen Brunson az utolsó másodpercben, így győzni tudott a New York. A Celticsben ott maradt a győzelem, és némileg váratlanul sorozatban harmadik vereségét szenvedte el a Marcus Smartot most is nélkülöző társaság – így is vezeti a ligát, de a korábban tetemes előnye elkezdett fogyni, a Nuggets előtt csak fél, a Sixers előtt pedig 2,5 meccs.
Otthonosan mozgott a New York. Sokadik szoros végjátékát vívta meg a szezon során a Knicks, és Julius Randle fogalmazott úgy, hogy bár a negyedik negyedben leadták a 13 pontos előnyüket és kis híján kikaptak, de egyszer sem érezte vagy látta társain a pánikot, csak az elkötelezettséget - ott nem estek be a dobásaik, nem jöttek össze a dolgaik, de amikor nagyon kellett, akkor meg tudták csinálni a clutch játékokat, van már ebben rutinjuk. Alapvetően pedig jól is játszottak a meccs során, Randle 37 ponttal és 9 lepattanóval húzta övéit (felvette a kesztyűt a 35 pontos, 14 lepattanós Tatummal), Jalen Brunson 29 pontig és 7 gólpasszig jutott, RJ Barrett 19 egységet termelt, a Mitchell Robinsont helyettesítő Jericho Sims 14 lepattanót húzott le, a padról pedig Immanuel Quickley tett hozzá 17 pontot. Tom Thibodeau csapata maga mögött hagyta a rossz szériát és a Cavs elleni hazai, majd a listavezető otthonában aratott idegenbeli győzelemmel talán megint elindult felfelé, jelenleg szemmagasságban van a keleti hatodik Miamival, most pedig a Brooklynnal vívhat városi rangadót.
A Celtics legjobb dobói: Tatum 35/6, Brown 22/3, White 15/12
A Knicks legjobb dobói: Randle 37/15, Brunson 29/6, Barrett 19/6
Brooklyn Nets–Detroit Pistons 122–130
Közel öt év után nyert itt a Pistons. Utoljára 2018 áprilisában tudott győzni a Nets csarnokában a Detroit, így hosszú vereségszériát tört meg ezen az estén – méghozzá teljesen megérdemelten, jó játékkal. A vendégek remekül kezdtek, a legutóbbi, Bucks elleni csúnya pofon után most sokkal koncentráltabbak voltak a találkozó elején, így kisebb előnybe tudtak kerülni, majd ugyan a nagyszünetben egypontos hátrányban voltak, de a pihenőt követően sebességet váltottak és egy 43 pontos harmadik negyeddel kezükbe vették az irányítást. A záró etapban már végig ők vezettek, volt közte 14 pont is a javukra, és végül 50 százalékos mezőnymutatóval, valamint 40 százalékos triplázással, végig gördülékeny, könnyed támadójátékot bemutatva arattak nagy győzelmet. Egyénileg nem történtek nagy extrák, Saddiq Bey (25 pont, 5/8 tripla) emelhető ki leginkább, de az igazán nagy dolog az volt, hogy a kilenc pályára lépő játékos közül nyolc is dobott legalább 11 pontot, igazi kollektív csapatmunkát láthattunk. Ezzel együtt továbbra is keleti sereghajtó a gárda, ahogy már többször a szezon során, úgy most is megmutatta, hogy képes a bravúrra, ha esély nyílik rá – egyszerűen túldobta a keleti negyedik helyezettet idegenben, ami akkor is nagy szó, ha a Nets természetesen messze van a legjobb formájától.
Irving és Claxton kevés. Durant és Curry sem lépett pályára a Brooklynnál, amely ráadásul back-to-back, fáradtan érkezett meg erre a találkozóra, és védekezésben nem is tudta ezt leküzdeni – lassú, figyelmetlen, tompa volt a gárda hátul, a Pistons energiája, agresszivitása, lendülete sok volt Jacque Vaughn alakulatának. Sem a labdajáratás sebessége, sem a betörések határozottsága nem ízlett a társaságnak, így bár Kyrie Irving (40 pont, 6 gólpassz, 6/12 tripla) és Nic Claxton (27 pont, 13 lepattanó, 2 blokk) kettőse már-már szokásosan extra számokat hozott, de a sokkal több lábon álló Detroit túldobta őket, védekezés nélkül nem tudták megnyerni ezt a pontpárbajt még a hazai pálya előnyével sem. A két győzelmük és a Sixers elleni szoros vereség után most ismét a korábbi meccsekre hajazó gyenge játékot láttunk tőlük, az pedig különösen aggasztó, hogy back-to-back kaptak 137 és 130 pontot – most a belendülő Knicks ellen kell javítani, ebben a felállásban az is nehéz feladat lesz.
A Nets legjobb dobói: Irving 40/18, Claxton 27, Sumner 24/6
A Pistons legjobb dobói: Bey 25/15, Burks 20/9, Duren 17
Charlotte Hornets–Chicago Bulls 111–96
Több erő maradt a Hornetsben. A papírformának megfelelően zajlott az első félidő, ha nem is brillírozott, de jobb volt ellenfelénél a Chicago, amely a nagyszünetben nyolc ponttal vezetett, de már itt is árulkodó jelnek bizonyult az, hogy a második negyedben mennyire elfogyott a támadójáték – csak akkor még a Hornets is hasonlóan pontatlanul játszott, így az eredmény miatt nem kellett aggódniuk DeRozanéknek. A hazaiak azonban igazítottak a játékukon a szünetben, és a fordulás után 64 pontot szereztek, remekül járatták a labdát, megtalálták a kínálkozó lehetőségeket, és be is dobálták a helyzeteiket, így már a harmadik negyedben átvették az irányítást, a negyedikben pedig valósággal letarolták a teljesen széteső Chicagót. A vendégek végül alig érték el a 40 százalékot mezőnyből és összesen négy triplát tudtak bedobni csapatszinten, a szétosztott 16 gólpasszuk is beszédes, támadásban atomjaikra hullottak, és összesen 41 pontot tettek fel a táblára a harmadik-negyedik játékrészben. A záró etap 5/24-es mezőnymutatója elég horrorisztikusra sikerült, gyakorlatilag mindent kihagytak abban a periódusban, ezért szenvedtek vereséget Billy Donovan vezetőedző szerint a rossz dobóforma előfordul, emiatt nem aggódik, de ilyen esetekben sokkal nagyobb akaratra van szükség annál, mint amit most mutattak. A Hornetsnél a hazai győzelem mellett pozitívum, hogy visszatérhetett LaMelo Ball, aki ugyan csak 2/15-öt szenvedett össze mezőnyből, de 15 ponttal, 11 lepattanóval és 8 gólpasszal így is segíteni tudta csapatát, amelynél a 28 pontos Terry Roziert, valamint a 9/9-es dobóteljesítménnyel 21-12-4-et hozó Mason Plumlee-t is ki kell emelnünk.
A Hornets legjobb dobói: Rozier 28/12, Plumlee 21, Hayward 17
A Bulls legjobb dobói: DeRozan 28, LaVine 18/3, Williams 15/3
Houston Rockets–Cleveland Cavaliers 95–113
Hozta a kötelezőt a Cavs. Nem hibázott a sereghajtó ellen a Cleveland, Donovan Mitchell nélkül sem okozott nehézséget a vendégcsapat számára a győzelem begyűjtése. Az ohióiak egy félidő alatt lerendezték az érdemi kérdéseket, az első negyedet 12 ponttal nyerték, a nagyszünetben pedig már 26 egységgel vezettek, onnantól nem volt más dolguk, mint beosztani ezt a jelentős előnyt – a második félidőben több fokozattal visszavettek (az addigi 74 ponthoz csak 49-et tettek hozzá), de így sem forgott már veszélyben a sikerük. Darius Garland (26 pont, 9 gólpassz, 4 labdaszerzés, 5/8 tripla) vitte a prímet, Evan Mobley és Jarrett Allen is dupla-duplázott, a padról 15 ponttal és 4/7 triplával szállt be Dean Wade, könnyedén jöttek a kosarak, míg a Rocketsnek semmilyen válasza nem volt minderre. A hazaiaknál Alperen Sengün (14 pont, 7 lepattanó, 7 gólpassz, 2-2 labdaszerzés és blokk) sokoldalúságát és a padról beszálló Tari Eason 18 pontos, 11 lepattanós performanszát érdemes kiemelni, de Jalen Green például összesen két kosarat és hat pontot szerzett, így nem lehetett érdemi esélyük a bravúrra. A Cavs ezzel a kötelezővel és a Nets újabb vereségével utolérte riválisát a keleti negyedik helyen, következőleg viszont Oklahoma Cityben nem lesz könnyű dolga.
A Rockets legjobb dobói: Eason 18, Smith Jr. 14, Martin Jr. 14/3, Sengün 14
A Cavaliers legjobb dobói: Garland 26/15, Mobley 21, Wade 15/12
Phoenix Suns–Dallas Mavericks 95–99
Luka Doncic megsérült, nélküle nyert a Mavericks. Alig három percet tölthetett el a parketten Luka Doncic, mert kifordult a bokája, majd lesántikált a pályáról és bement az öltözőbe - megröntgenezték, de az negatív lett, további vizsgálatok ma következnek. A Mavs így nélküle vívta meg a találkozót és talán ez, talán más, de láthatóan megvolt a szükséges energia a társaságban: végig remekül védekeztek a vendégek, odaértek mindenhova, fegyelmezettek, koncentráltak, egyúttal fizikálisak voltak, így le tudták bontani a Suns játékát. A végig szigorú védekezés és nagy küzdeni akarás mellett természetesen kellett valaki, aki támadásban is képes megoldani bármit, ezt a szerepet most Spencer Dinwiddie vállalta fel, aki 36 pontos szezoncsúccsal állt a gárda élére: 10/18-at dobott mezőnyből, 5/6-ot távolról, 11/14-et büntetőből, ráadásul 9 gólpasszára alig egy eladott labda jutott. Az ő szupersztárteljesítménye elengedhetetlen volt a texasiak fontos sikeréhez, de végül pótolni tudta Doncicot, folyamatosan megoldotta a nehéz helyzeteket és extra dobásokkal jelentkezett, így ha 100 dobott pont alatt maradtak is, de megverték közvetlen riválisukat, aminek köszönhetően megerősítették helyüket a nyugati top hatban.
Nem volt elég tűzerő a Sunsban. Az egállal végződő első negyed után hátrányba került a Phoenix, a hazaiak a második negyedet hat ponttal elvesztették, onnantól pedig már végig ők voltak hátul: a teljes második félidőt a Mavs üldözésével töltötték, folyamatosan közel voltak ellenfelükhöz, de egyszer sem tudták utolérni. A Dallas Dinwiddie vezetésével őrizte a párpontos előnyét, a Phoenixben pedig egyszerűen nem volt elég tűzerő: alig 40 százalékkal célzott mezőnyből Monty Williams csapata, ráadásul 12-vel kevesebb büntetőt harcolt ki, mint a vendég alakulat. Ugyan Chris Paul (22 pont, 10 gólpassz, 4/7 tripla), Deandre Ayton (19 pont, 20 lepattanó, de csak 6/20 mezőnyből) és Cam Johnson (22 pont, 5/7 hármas) is jól mozgott, de nem volt bennük annyi, hogy egy komolyabb futást összerakjanak és akár csak néhány perces rohammal megfordítsák a küzdelmet, végig csak futottak a Mavericks után. Paul két kosarával egyébként 19 másodperccel az órán visszajöttek még 95-96-ra, de Reggie Bullock egy bedobott és egy kihagyott büntetője után a Dallas leszedte a támadópattanót, újabb fault következett, és Powell két egypontosa beállította a végeredményt. A Suns sorozatban négy győzelem után kapott ki ismét, itt tört meg a felzárkózás, következőleg San Antonióban térhetnek vissza a győztes útra Aytonék.
A Suns legjobb dobói: Paul 22/12, Johnson 22/15, Ayton 19
A Mavericks legjobb dobói: Dinwiddie 36/15, Finney-Smith 18/9, Powell 15
Los Angeles Clippers–San Antonio Spurs 138–100
Kiütés. Nem hagyott kérdést ezen a találkozón a Clippers, a jó formába lendült Los Angeles-i alakulat egy percig sem adott esélyt a tankoló Spursnek és végül tükörsima, kiütéses győzelemmel pipálta ki a kötelezőt. A hazaiak már az első negyedet 41–25-re nyerték, a nagyszünetben 21 ponttal, 78–57-re vezettek, és a folytatásban is tovább nyitották az ollót, bár érdekes, hogy Tyronn Lue nem adott különösebb pihenőt sztárjainak: Paul George 35, Kawhi Leonard pedig 31 percet töltött a parketten. A szokásoknak és a várakozásoknak megfelelően ők ketten vitték is a prímet, George 35 ponttal, 7 gólpasszal, 14/19 jó dobással, közte 5/8 triplával zárt, míg Leonard 27 egységet termelt szintén 7 gólpasszal és 10/16-os mezőnymutatóval –mellettük pedig még további négy játékos dobott két számjegyűt, csapatszinten 58 százalékos mezőnymutatót és 48 százalékos triplázást raktak össze. A San Antonio ezúttal csak asszisztált a kaliforniaiak előadásához, így a LAC zsinórban negyedszer nyert, és a négyből harmadszor jutott 130 pont fölé, jó formában utazhat el Atlantába, hogy megkezdje hatmeccses keleti túráját.
A Clippers legjobb dobói: George 35/15, Leonard 27/6, Powell 15/9
A Spurs legjobb dobói: Johnson 19, Roby 14/6, Bates-Diop 13/6