NBA: Raptors vagy Warriors? – hajnalban kezdődik a döntő!

A LUXEMBURGI MÁSODOSZTÁLYBÓL A CSÚCSRA

Ez lesz az ötödik döntő, amelybe sorozatban bejutott a Golden State Warriors, az eddigi négyből hármat meg is nyert, és bizony, most is ez a valószínűbb kimenetel. Még akkor is, ha Kevin Durant biztosan, DeMarcus Cousins feltehetően kihagyja az első mérkőzést. A Houston Rockets elleni második körös playoffpárharc során vádlisérülést szenvedő Durant még nincs a legjobb állapotban, egyelőre nem is tért vissza a pályára, a konditeremben edz. Az egy körrel hamarabb combsérülés miatt oldalvonalon túlra kerülő Cousins helyzete is még bizonytalan.

Teljesen reális forgatókönyv, hogy egyikük sem lesz bevethető (hiába igyekeznek ennek ellenkezőjét lebegtetni), ebben az esetben csak fel kell idézni, mit vitt véghez a címvédő a Portland Trail Blazers elleni főcsoportdöntőben: 4–0-val söpörte ki a riválist a két csillag nélkül. Stephen Curry félelmetesen játszott, Draymond Green nemkülönben, de ami igazán fontos, a kiegészítő emberek tökéletesen pótolták a puzzle hiányzó darabjait.

Steve Kerr szerint a fiatal center, Kevon Looney az egyik sarokköve együttesének, nagyszerű őrzője a palánk alatti területnek. A Durant és Andre Iguodala hiányában nagyobb szerephez jutó Alfonzo McKinnie élete első nagydöntőjére készül, s hogy alkalmas a feladatra, mi sem bizonyítja jobban, mint ami a Blazers elleni negyedik mérkőzésen történt. A rendes játékidő utolsó 17 és fél percében a padon csücsült, mégis őt küldte fel a ráadásra Kerr, nem a tapasztalt Shaun Livingstont. Az eredmény: két fontos támadólepattanó, amelyek közül az egyiket rögtön visszatette, 116–115-ös előnyhöz juttatva csapatát. McKinnie négy éve még a félprofi luxemburgi másodosztályban pattogtatott, később 175 dollárt fizetett azért, hogy az NBA G-ligájában szereplő Windy City Bulls kipróbálja. Innentől kezdve ívelt felfelé a pályafutása.

A PÁLYAELŐNY A KANADAIAKNÁL

A Warriors „kiválasztó szervei” egyszerűen képtelenek hibázni, az utóbbi években nem fogtak mellé, nem tudnánk olyan játékost mondani, aki Oaklandbe tette át a székhelyét, és onnan megszégyenülve távozott volna. S ehhez még csak nem is kell nagy névnek lenni – sokan McKinnie-hez hasonlóan a mélyből lettek kihalászva, a rendszerbe viszont egyaránt illettek. Kerr edző ráadásul tudja, milyen fontos ezeknek a kerettagoknak a szerepe, úgy is kezeli őket, és a dicsérettel sem fukarkodik.

A pályaelőny azonban a Torontónál lesz, mert az alapszakaszban a Milwaukee Bucks mögötti legjobb mérleg az övé lett 58–24-gyel, a Harcosok eggyel kevesebb győzelmet számláltak. Ez kétségkívül segítség a kanadaiaknak, az viszont nem, hogy a rájátszásban eddig 18 mérkőzést játszottak le, míg a Golden State kettővel kevesebbet. Hogy nem hét, hanem csak hat meccsből állt a Toronto Milwaukee elleni főcsoportdöntője, az Steve Kerr szerint nem sokat számít, mert a háttérben már előre készültek mindkét gárdából, és egy játékosnak néhány nap elég a következő rivális sajátosságainak „betanulásához”.

A TAPASZTALAT AZ OAKLANDIEKNÉL

A franchise története során először nagydöntőző Raptorsnál most minden rendben, ami elsősorban abban nyilvánul meg, hogy Kawhi Leonard úgy kosárlabdázik, mint öt éve, amikor bajnok lett a San Antonio Spursszel. Sőt, még „úgyabbul”: ebben a csapatban egyértelműen övé a vezető szerep, 29.8 pontos és 9.5 gólpasszos átlaggal zárta a konferenciadöntőt. Nick Nurse – aki a hírek szerint a kanadai válogatottat vezeti majd a világbajnokságon – nyolctagú, meglehetősen rövid rotációja jól muzsikál, és van remény arra, hogy bővüljön egy emberrel valamikor a döntő folyamán, hiszen O.G. Anunoby, a playoff kezdete előtt vakbélműtéten átesett ifjú brit erőcsatár visszatérésével kapcsolatban (óvatosan) optimisták Torontóban. A keleti bajnok mellett szól, hogy a favorit Milwaukee ellen 0–2-ről fordított, tehát most már elé lehet küldeni az oroszlánt is.

A GSW viszont mérföldekkel tapasztaltabb ellenfelénél a sorsdöntő összecsapások tekintetében, és van egy egészséges, Leonarddal „kábé” egyenértékű Stephen Curryje. Ráadásul, ahogy arra Halász Ákos szakértőnk rávilágított, ha Draymond Green a pályán lesz, könnyen elképzelhető, hogy Marc Gasol perceit limitálni kell, mert Green nemcsak a pozícióharcban, hanem labdavezetésben is jeleskedik, sokoldalú magasember, emiatt Serge Ibakának kell majd többet vállalnia ötös poszton.

Leonard nem akar a legjobb játékos lenni, inkább a legjobb csapatnak akar a tagja lenni. Hamarosan kiderül, van-e reális esélye erre.

UTOLSÓ ESÉLY? A RAPTORS ÉS A WARRIORS IS FELBOMOLHAT

Mindkét csapat számára nagy téttel bír az idei döntő, már csak azért is, mert a nyáron jelentős átalakulás várható, melynek eredményeként akár az is megeshet, hogy a Toronto például a rájátszásban sem lesz ott a következő idényben. A tavaly júliusban a San Antoniótól a Raptorshoz elcserélt Leonard szerződése a kiírás végén lejár, a 27 éves klasszis maradása pedig egyáltalán nincs kőbe vésve – amennyiben a holt szezonban elhagyná a kanadai gárdát, annak DeMar DeRozan elpasszolása után nem maradna olyan sztár a keretében, akire fel lehet építeni egy új, a bajnoki címért vetélkedő csapatot.

A Raptorok tehát All-Int mondtak, ha pedig meg tudnák lepni a favorit GSW-t, azzal megnőne az esély Leonard megtartására.

De a Golden State-nél is a végéhez közeledik egy korszak: Durant az idény végén szabadügynök lesz, s szinte biztos, hogy a nyáron távozik a Harcosoktól (állítólag a Knicksben vagy a Clippersben folytathatja), ennek kapcsán pedig nem árt megemlíteni, hogyha Durant vádlisérülése súlyosabb a vártnál és a nagydöntőben nem is játszhat végül, akkor könnyen meglehet, hogy május 8-án, a Rockets elleni főcsoport-elődöntő ötödik találkozóján viselte utoljára a Warriors mezét. S hogy feloszlik-e a Splash Brothers? Mert ez is megtörténhet, Durant mellett ugyanis annak a Klay Thompsonnak is lejár a megállapodása a Golden State-tel, akinek Curryvel karöltve óriási szerepe volt az oaklandi alakulat elmúlt években aratott sikereiben. Az, hogy a Warriors meg tudja tartani mindkét szupersztárját, kis híján lehetetlennek tűnik, ráadásul jókora luxusadóval járna, arról nem is beszélve, hogy a keretből több hasznos játékost is fel kellene áldozni emiatt, az márpedig szemmel látható, hogy a GSW védekezésben hogyan teljesít például Andre Iguodala nélkül, s milyen hatékony, amikor ő is ott van a pályán.

ISMÉT HAT AZ ÁTOK?

A Raptors legvehemensebb szurkolója minden bizonnyal a rapper Drake, aki szintén kanadaiként a legtöbb mérkőzését élőben tekinti meg az együttesnek. Ám a 32 éves zenész nem épp a kulturált buzdításáról híres, beszól az ellenfeleknek, kifigurázza őket, sőt, olykor olyan show-t rendez a pálya szélén, hogy a meccs helyett inkább rá irányul a figyelem.

Az egyébként Curry- és Durant-tetoválással is rendelkező előadó a sportvilágban már-már „rettegett” figurává vált: akivel ő fotózkodik, az biztosan ráfarag – Drake olyannyira balszerencsét hozott eddig a híres sportolóknak vagy azok csapatának, hogy a tengerentúlon a szurkolók körében kialakult a „Drake-átok”, mint fogalom, a „jószívű” fanatikusok pedig a riválishoz küldenék egy-egy fényképre a sztárt.

Drake-nek pedig áldozatul esett már többek között Sergio Agüero és a Manchester City, Pierre-Emerick Aubameyang és az Arsenal, Paul Pogba és a Manchester United, de említhetnénk Jadon Sanchót is, aki a rapperrel fotózkodott, néhány napra rá aztán a Bayern München úgy földbe döngölte a Dortmundot, hogy nézni is fájt. De hogy ne csak a labdarúgás berkein belülről példálózzunk, a már visszavonult MMA-sztár Conor McGregor a Habib Nurmagomedov elleni veresége előtt néhány perccel még nagyban Drake-kel pózolt, a női teniszikon Serena Williams pedig a 2015-ös US Open-döntőben kikapott – nyilván véletlen egybeesés, de a fináléban ott ült Drake a lelátó első sorában.

Hogy vajon Drake szerencsét hoz-e majd a története során először nagydöntőző Raptorsnak, az nemsokára kiderül, de az biztos, hogy a Torontónak az ő jelenlétében is sikerült szintet lépnie, a legnagyobb feladat viszont még hátravan: a címvédő Golden State Warriors.