Boksz: egy generáció búcsúzhat, de megvalósult az amerikai álom?

A 2000-es évek közepétől jó néhány kubai ökölvívó státusában jelentős változás állt be: amatőrből profi lett. Persze nem azért, mert a sziget mindenható ura, Fidel Castro így látta jónak – sőt, Fidel egyáltalán nem látta jónak –, hanem mert egyrészt meg akarták magukat mutatni a világnak, másrészt pénzt szerettek volna keresni azzal, amihez értenek. Ám mivel Castro nem nézte jó szemmel, hogy a szocializmust építő Kubából a legjobb sportolók csak úgy profinak álljanak, saját kezükbe vették sorsukat.

EGY ÜGYNÖK, KÉT ÜGYNÖK

Az első szökevényekhez olyan világhírű bunyósok tartoztak, mint Joel Casamayor, Juan Carlos Gómez, Diobelys Hurtado és Ramon Garbey. Aztán annak ellenére, hogy Kuba fura ura egyenesen a forradalom érmeiként aposztrofálta a 2004-es olimpián nyert aranyakat (Yan Barthelemí, 48 kg; Yuriorkis Gamboa, 51 kg; Guillermo Rigondeaux, 54 kg; Mario Kindelán, 60 kg; Odlanier Solís, 91 kg), az „aranyosak” Kindelánt kivéve úgy vélték, kívül tágasabb. Az athéni játékokat követő két-három évben iparszerű méreteket öltött a legjobbak „disszidálása”, a távozás okait a pehelysúlyban később profiként is világbajnok Gamboa fogalmazta meg: „Olimpiai bajnokként is ugyanazon a színvonalon éltünk, mint a hétköznapi emberek. Amikor úgy döntöttem, hogy megszököm, és örökre elhagyom a hazámat, az nagyon kemény volt.”

Gamboáék a venezuelai edzőtáborból szöktek meg, és Kolumbia érintésével Németországba utaztak, ahol már várta őket Ahmet Öner menedzser, akinek emberei a szöktetésben is segédkeztek. Öner fizetett az embercsempészeknek is, akik a Kuba–Mexikó–Egyesült Államok útvonalon is menekítették a kubaiakat.

Egy másik menedzser, az ír Gary Hyde is felfedezte, hogy a kubai bokszolókban pénz van, ő is elősegítette néhányuk távozását. Rigondeaux versenyeztetésén még össze is kapott a két üzletember: hiába az Arena Box-Promotion vezetője, Öner szöktette meg Rigondeaux-t, az egyik legnagyobb sztár Hyde istállójához került, mert előszerződéssel oda kötelezte el magát.

A teljesség igénye nélkül a már említettek mellett az újabb hullám, Yoan Pablo Hernández, Angelo Santana, Alexei Acosta, Luis García, Mike Pérez, Yudel Jhonson, Yordanis Despaigne választotta a profi karriert – utóbbi neve ismerősebben csenghet a többiekénél: a 2004-es olimpián Balzsay Károlyt győzte le.

ELKAPTÁK, GUANTÁNAMÓBA VITTÉK

A csempészek több ezer dollárt elkértek, hogy egy-egy bunyós szabad földre érkezhessen, aztán éppen Erislandy Lara esetében megnőtt az összeg: a segítők rájöttek, hogy nem hétköznapi embereket menekítenek, innentől kezdve több tízezer dollár volt a fejpénz. A 2005-ös mianjangi világbajnokság váltósúlyú bajnoka többször már nem lehetett vb-aranyérmes, mert éppen miatta – és Rigondeaux miatt – határozott úgy Fidel Castro, hogy a 2007-es chicagói vb-t a kubai bokszolók bojkottálják.
Történt, hogy a két bunyós 2007-ben a már Németországban szerencsét próbáló társaihoz (Solís, Gamboa, Barthelemí) akart szökni a Rio de Janeiró-i Pánamerikai Játékokról. A Help Discoteca nevű szórakozóhelyre el is jutottak, de míg különböző hotelekben bújtatták őket, Fidel emberei ráálltak a csempészekre, és végül a két bokszolót lefülelve visszavitték őket Kubába – Larát éppenséggel szülővárosába, Guantánamóba, ahol kétszobás lakásában éldegélt tovább, mert persze eltiltották.

Ám a fordított alapállású bajnok nemcsak a ringben számított nagy küzdőnek: motorcsónakkal szökött, szöktették Mexikóba, majd onnan Öner szárnyai alá.

A bunyós már nagyváltósúlyban 2008. július 4-én vívta első profi meccsét, karrierje töretlenül ívelt felfelé, mígnem a 15. meccsén döntetlent bokszolt Carlos Molinával, majd a rá következő összecsapásán kikapott a jó nevű Paul Williamstől. Kétségtelen, hogy 2011-ben és 2012-ben hullámvölgyben volt, mert az örmény Vanesz Martiroszjan ellen ismét becsúszott egy döntetlen, azonban egy évvel később bokszolhatott a Bokszvilágszövetség (WBA) ideiglenes világbajnoki címéért, amelyet el is nyert Alfredo Angulótól. Egy címvédést követően 2014-ben vereséget szenvedett Saul Álvareztől – igaz, nem címmeccsen, ám innentől kezdve egészen múlt szombatig ő volt a WBA nagyváltósúlyú királya, emellett a Nemzetközi Bokszszervezet (IBO) vb-címét is elhódította.

Lara nagyon készült a Jarred Hurd elleni meccsre...

MI VAN A GATYÁRA ÍRVA?

Lara 25 győzelme, két döntetlenje mellett a múlt szombaton összeszedte harmadik vereségét: a WBA és a Nemzetközi Bokszszövetség (IBF), plusz az IBO címegyesítő mérkőzésén pontozásos vereséget szenvedett Jarred Hurdtől.

...de nem járt sikerrel

Megosztott pontozással kapott ki, holott szinte biztos, hogy nyert volna élete egyik legjobb meccsén, ám a boksztudás kivételével minden paraméterben nagyobb amerikai az utolsó menetben leütötte… Számolni kellett rá, a pontozók egy pontot levontak Larától, aki így vesztett, és sorstársához, a legutóbbi meccsén szintén vereséget szenvedő 37 éves Rigondeaux-hoz hasonlóan elgondolkodhat, sikerült-e maradéktalanul megvalósítania terveit.

Méghozzá az amerikai álmot, ami egyben Lara beceneve is: nadrágja hátulján ugyanis ez a felirat látható, és mindig arra emlékeztette, miért is jött el Kubából.