Egy lépésre a Bajnokok Ligája-győzelemtől a Fradi vízilabdacsapata

HOSSZÚ ESTÉJE VOLT a ferencvárosi játékosoknak szerdán Máltán. Miután vége lett a Novi Beograd ellen ötméteresekkel megnyert Bajnokok Ligája-elődöntőnek (13–13 után 5–4), és a játékosok buszra szálltak, már jócskán elmúlt tizenegy óra, és a jármű egyébként még jó sokáig állt a parkolóban, mert a szurkolók elhalmozták a szeretetükkel a kedvenceiket. A csütörtök délelőtti edzésen nem is volt kötelező a részvétel, ennek ellenére mindenki ott volt a tűző napon a gzirai medencében, újfent megmutatva, hogy mennyire összetartó csapatot alkotnak a játékosok. Meg hát pénteken mégiscsak Bajnokok Ligája-döntő következik az elődöntőt ugyancsak ötösökkel megnyerő Pro Recco ellen, majd mindenki pihen azután. A legkevesebbet minden bizonnyal Nyéki Balázs vezetőedző aludta, aki hajnalig elemezte az olaszok játékát.

 „Kicsit le kellett ülepednie a történeknek, miután hazaértünk, és aztán hajnali egytől négyig még videózással telt az idő. A válogatottal is ilyen a program a világversenyeken, fel voltam készülve erre  – mondta lapunknak az edzés előtt Nyéki Balázs.  – Babonából nem készültünk sokat a Reccóra, de azért feltérképeztük, hogy mit is játszik, és az idény közben is láttuk a mérkőzéseit. Tudtuk, hogy körülbelül mire számíthatunk, de most azért részletesebben kellett elemezni. Nehéz megmondani, mi történik majd péntek este, mert mindkét elődöntőben elvesztek a taktikai elemek, amelyekről azt gondolták az edzők és a játékosok, hogy működhetnek. Ennek nagyrészt az elődöntő pszichológiája az oka, és az a velejárója, hogy kicsit szétesik a támadás és a védekezés, így egyéni párharcokra szűkül le a mérkőzés. Ez nagyon sokszor előfordul, és így lehet a döntőben is.” 

A csütörtök délelőtti edzésen lényégeben átmosó úszáson vettek részt a játékosok, aztán pedig akinek volt kedve, az gyakorolhatta a lövéseket. Mivel a másik térfélen a Recco hamarabb végzett, a Fradi birtokba vehette az egész pályát. A szakmai stáb tagjai is megmártóztak, így az is előfordult, hogy Gárdonyi András kapusedzőnek éppen Nyéki Balázs vagy Korényi Balázs másodedző lőtt kapura. Gárdonyi egyébként parádés formában védett. A csapat délután még videózott, majd este is megmártózott, de a vezetőedző elmondta, hogy gyakorolni már nem sok mindent kell, mert azon múlik a döntő, hogy ki lesz ott jobban fejben és ki lesz élesebb.

Az elődöntőre visszatérve, a két legnagyobb sztorit Dusan Mandics és Vogel Soma szállította, az előbbi rommá lőtte az őt megalázó korábbi csapatát (öt gól a rendes játékidőben, egy a szétlövésben), az utóbbi pedig már megint eldöntött egy ötöspárbajt.

„Mivel csak két mérkőzést kell játszanunk, nem volt hová tartalékolni, mindent bele kellett adni, talán emiatt is fordultak elő olyan hibák, amelyek elkerülése koncentráció kérdése. Gondolok itt elsősorban a négyperces kiállításra, amelyből döntetlennel jöttünk ki – mondta Vogel Soma. – A Novi Beograd lélektani előnyt szerzett ebből a szituációból, viszont az ötöspárbajban a lövőink magabiztosak voltak, és az utolsó párban bejött, amit a csapattársaim mindig mondanak, hogy egyet úgyis kivédek. Megvan az ötméteresek védésének a maga ritmusa, ami el tud veszni, ha nincs begyakorolva. Ezt folyamatosan frissítjük, a keddi edzésen is voltak ötméteresek, ezek a párbajok jó visszajelzést jelentenek arról, hogy megéri gyakorolni.”     

A magyar válogatott kapusát a Recco elleni fináléról is megkérdeztük.

„A döntő azt jelenti, hogy majdnem elértük azt a célt, amit az idény elején kitűztünk magunk elé, és másfél órányi játékra vagyunk attól, hogy tényleg elérjük – tette hozzá Vogel Soma. – Mondják, hogy a Reccót a döntőben a legnehezebb megverni, mi azért szeretnénk ezt véghez vinni. Kaptunk már ki tőlük döntőben, elődöntőben és a négy közé jutásért is, úgyhogy bőven van miért törleszteni. Az összes maradék energiánkat össze kell gyűjteni, és pénteken este otthagyni a medencében.”     

A zöld-fehér játékosok közül egyébként volt, aki már csütörtökön lejátszotta volna a döntőt a legutóbbi három kiírást megnyerő, Zalánki Gergővel felálló Pro Recco ellen.

„Viszonylag frissen keltem, kipihentem magam, tele vagyok energiával és ambícióval, felőlem most is játszhatnánk – kezdte Nagy Ádám.  – Csütörtökön a regeneráció volt hangsúlyos, nem annyira a taktikán múlik majd a döntő, hanem a szíven. Azért a Reccónak is döcögősen indult a négyes döntő, ők is ötméteresekkel győztek, nyilván nem verhetetlenek az olaszok, csak esélyesek. Sokszor volt a Recco ebben a szituációban, jó néhányszor győzött is, de egy meccsen bármi elképzelhető. Rajtuk még nyomás is van, mindenki őket várja a dobogó tetejére, ez teremthet nekünk lehetőséget a győzelemre. Az elődöntőben is megmutattuk az igazi erőnket, amikor gödörbe kerülünk, akkor gyorsan kijövünk belőle, emiatt is bízom a csapatunkban.”    

Filip Filipovics méltatlan búcsúja

A minden létező nemzetközi címet legalább kétszer megnyerő szerb világklasszis, Filip Filipovics pályafutása szerda este kicsivel tíz óra előtt ért véget. A Novi Beograd csapatkapitánya a harmadik negyed utolsó percében megrúgta Jansik Szilárdot, a játékvezetők hosszas videózás után brutalitásért kiállították, ami egyrészt azonnal kizárást jelentett, másrészt egymeccses eltiltással jár, így pénteken sem ugorhat medencébe. Mondanunk sem kell, nem így képzelte pályafutása utolsó mérkőzését, akárcsak a futballklasszis Zinédine Zidane 2006-ban… A Novi Beograd edzője, Zsivko Gocics nyilván kifogásolta az ítéletet, de tegyük hozzá, hogy Jansik Szilárd tényleg jókora rúgást kapott.

„Nem vagyok benne biztos, hogy tényleg brutalitás történt, az ítélet nem tett jót a sportágnak – mondta lapunknak a szerb szakember. – Mindenki tudta, hogy Filipovics azért jött ide, hogy a döntőben zárhassa le a pályafutását. Ne értsen félre, nem azt mondom, hogy muszáj lett volna betolni minket a döntőbe, viszont a lehetőséget sem kellett volna elvenni tőle. Ugyanilyen szituáció miatt nem játszhatott az elődöntőben Nikola Jaksics, de nélküle is volt esélyünk a győzelemre. Sok sikert kívánok a Fradinak a döntőben, de büszke vagyok a saját csapatomra, mert úgy küzdöttünk, mint malac a jégen.”

Dusan MANDICS, az FTC balkezese: – Valószínűleg ez volt életem legnehezebb mérkőzése, tavaly július tizedikén kezdődött rá a felkészülés, amikor a Ferencvárosba igazoltam. Tudtam, hogy valamikor eljön ez a nap, végül most jött el. Nemcsak a Ferencvárosért küzdöttem, hanem a nevemért, annak minden egyes betűjéért, a családomért és a gyermekeimért is amiatt, ami Belgrádban történt velem. Nagyon boldog vagyok, hogy nyertünk, a sportban nincs szerencse, azt ki kell érdemelni, és mi kiérdemeltük. Teljes szívemmel hiszek ebben a csapatban.

VÁMOS Márton, az Olympiakosz balkezese: – Jobban kezdett a Recco, de ezen a szinten egy mérkőzés sincs lefutva. El kell ismerni, az első félidőben ők domináltak, de utána feljöttünk, és a másodikban már mi voltunk a jobbak, még labdánk is volt a győzelemhez a végén. Talán az döntött, hogy tapasztaltabbak voltak az ötmétereseknél a lövő játékosaik. Hajszálnyin múlt a döntőbe jutásunk, amit nagyon sajnálok, szerintem csak mi tudtuk volna megverni a Reccót Máltán, de nem sikerült. Megyünk a bronzéremért, motiváltak vagyunk, remélem, megszerezzük.

ZALÁNKI Gergő, a Pro Recco balkezese: – A védekezésünk végig jól működött, kaptunk ugyan néhány elkerülhető gólt, de ez a balszerencse számlájára írható. Nem vagyok nagyon mosolygós, mert még nincs vége a tornának, ha a Fradi ellen is nyerünk pénteken, akkor boldogabb leszek. A saját játékommal sem vagyok igazán elégedett, de ha nem megy valakinek, van még öt-hat játékos, akiben benne vannak a gólok. Amíg nyerünk, nekem ezzel nincs problémám, de magammal szemben mindig maximalista vagyok, ha nem nyertünk volna, azért mérges lennék magamra.

VÍZILABDA
Férfi Bajnokok Ligája, négyes döntő, Málta
Döntő
21.00: Pro Recco (olasz)–Ferencváros (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n!
A 3. helyért
19.00: Olympiakosz (görög)–Novi Beograd (szerb)