Férfi vízi: Én sem vagyok varázsló – Biros Péter

– Március elején állt munkába az Eger férficsapatánál, azóta kettőből két győzelem a mérleg. Min változtatott?
– Elsősorban a taktikán igyekeztem módosítani, csiszoltunk a védekezésünkön – mondta lapunknak a játékosként háromszoros olimpiai bajnok Biros Péter. – Megpróbáltam elképzelni, mi játszódhat le a srácokban, és hogyan tudnék segíteni nekik, de én sem vagyok varázsló. Rengeteg mérkőzést játszottam, sokat is láttam, úgyhogy igyekeztem a tapasztalataimra hagyatkozni. Természetes, hogy vannak még hibák, két-három hét alatt nem is lehet csodát tenni, de mindenki csinálja a dolgát, az akaratra nem lehet panasz. A csapategységgel korábban sem volt probléma, jól érzik magukat egymással a játékosok, nincs széthúzás az öltözőben.

– A Pécs ellen a védekezés dominált, nyolc lőtt góllal nyertek, a Miskolccal viszont gólpárbajt vívtak. Melyik forgatókönyvet kedveli jobban?
– Nyilván fontos, hogy kevés gólon tartsuk az ellenfelet, de attól azért nem ijedek meg, ha nyolcnál többet lövünk… A sokgólos meccseket egyébként is nehezebb megnyerni, ezért is kell előtérbe helyeznünk a védekezést, amely Pécsen végig jól működött, a Miskolc ellen csak a nagyszünetig. Szerencsére a vadnyugati párbajból is mi jöttünk ki jól, viszont továbbra is azon dolgozunk a legtöbbet, hogy hátul stabilak legyünk, a támadójáték finomhangolása több időt igényel. Kicsit kétarcú a csapat, de elszánt – szerintem ez a legfontosabb.

– Hogyan vetődött fel, hogy a szentesi vereség után ön vegye át a kormányrudat Tóth Kálmántól?
– Erről a vezetőket kellene megkérdezni, mindenesetre én voltam az, akit be lehetett dobni a mély vízbe. Tóth Kálmán nagyszerűen dolgozott, de sohasem könnyű olyan csapatot átvenni, amelynek kevés a sikerélménye. A játékosok hétvégén kaphatnak elismerést a heti munkájukért, szükséges a visszajelzés, hogy tudják, jó úton járnak. Azért is örülök a győzelmeknek, mert látom mosolyogni a fiúkat.

– Meddig tart a megbízatása?
– Egyelőre csak az idény végéig tervezek, utána meglátjuk, hogyan alakul a jövőm.

– Könnyebbséget jelent, hogy volt már hasonló szituációban? Két évvel ezelőtt szintén beugróként vette át az egrieket.
– Annyiban más a helyzet, hogy akkor jobban követtem a férficsapat mérkőzéseit, így többet tudtam a játékosokról. Ezúttal olyan volt leülni a kispadra, mintha az ismeretlenbe ugrottam volna, de vállaltam a kihívást. Egy hónap van hátra a bajnokságból, azon vagyunk, hogy minél több győzelmet arassunk.

– Két fordulóval a középszakasz vége előtt az alsóház harmadik helyén állnak. Több van a csapatban, mint amit a tabella mutat?
– Remélhetőleg igen, de nagyon kiegyenlített a mezőny. Az alapszakaszban is kiderült, apróságokon múlik, hogy valaki hetedik vagy tizedik lesz, több mérkőzést is egy-egy blokk vagy lövés dönt el. Hasonló játékerőt képviselnek a csapatok az alsóházban, senkit sem szabad lebecsülnünk, mert akkor csapdába eshetünk. Mindenki sokat gyakorol, készül a mérkőzésekre, de abban az egy órában dőlnek el a lényegi kérdések, akkor kell magas szinten játszani és végig koncentrálni. Szeretnénk megnyerni a hátralévő meccseinket, mégsem tekintünk messzire, fokozatosan építkezünk.

– A következő lépcsőfokot jövő szombaton az UVSE legyőzése jelentheti.
– Nagyon készülünk a mérkőzésre, a napokban inkább fizikai munkát végzünk, a jövő héten pedig már taktikai jellegű edzéseink lesznek. Erőnlétileg egyébként jó állapotban vettem át a csapatot, de az is fontos, hogy kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtsanak a játékosok.

– Szakmai igazgatóként hogyan látja az egri vízilabda jövőjét?
– Bízunk benne, hogy sikerül előrelépnünk a saját nevelésű fiataljainkkal. Az utánpótlásunkban pallérozódó fiúk, lányok közül sokan odaérthetnek az ob I-be, igyekszünk istápolni őket. Mindent megteszünk, hogy terelgessük őket az útjukon, de a fejlődésükhöz ők is kellenek, elengedhetetlen, hogy beletegyék a munkát. Korosztályos szinten is szeretnénk minél jobb eredményeket elérni, hogy a játékosok is lássák, megéri dolgozni. A felnőtt női csapatunk rendszeresen ott van a legjobb négy között, a férfiaknál pedig elégedettek lehetünk, ha évről évre előrébb végeznek a tabellán. Ahogy a mesében, a határ a csillagos ég, de azért természetesen a realitások talaján maradunk.