BL - előbb fuvar, aztán verés

Egy négyméterespárbaj ígérkezett a nap fénypontjának, a Domino szakosztályelnöke, Bodnár Zsigmond lőtt volna büntetőket fogadásból Tóth Imrének, a játékosok korelnökének a délelőtti edzés folyamán – ha nem vitte volna el a Triglav Kranj elnöke egy röpke eszmecserére a heteken belül megalakítandó Európai Klubszövetség (AWPC) ügyeivel kapcsolatban. Ennek híján kevés izgalmat tartogatott a szombat, hiszen a máltai bajnokról már korábban is sejtettük, hogy nem tartozik a vízilabda históriáját átíró egyletek közé, a nyitónapi produkciója alapján pedig garantáltan derűs esti edzés elébe nézett a Domino.
Ennek kezdetéig a környéken néztünk szét egy kicsit, mégiscsak itt gyűlik össze Európa 12 legjobb férfiválogatottja jövő júniusban. Nos, az bizonyosnak tűnik, hogy az Eb résztvevői garantáltan nem fognak idegbajt kapni a kranji pezsgéstől. A negyvenezres kisváros az Alpok hósapkás ormai között, a Száva völgyében húzódik meg, csendben, nyugalomban. Tiszta, álmosítóan tartalmas hegyi levegő, aranyos belváros, diszkrét jólét – röviden így lehetne jellemezni a települést. Nincsenek csillogó szupermarketek, viszont a városi tömegközlekedést másutt túristautakra használt elitbuszokkal bonyolítják, az üléseken pedig azzal a jóleső érzéssel darvadozhatnak a honpolgárok, hogy a statisztikák szerint több van a zsebükben, mint amennyi néhány EU-tagországban jut az átlagnak…
Az Európa-bajnokság leendő helyszínét ugyanakkor még nem szemlélhettük meg a maga pompájában, minthogy a nyitott medence helyén egyelőre egy hatalmas kráter tátong. Most ássák a gödröt az amúgy osztrákosan "tüchtig” fedett uszoda és a helyi futballpálya szomszédságában – remélhetőleg, nyolc hónap múlva már nem csak esővíz csillog majd benne.
Addig is a Sliema Burger Kinget kellett elfogyasztaniuk Szívóséknak afféle előételként a vacsora előtt. Mondják, annak idején a Fradi már akkor elveszítette a Real Madrid elleni idegenbeli BL-csoportmérkőzést 1995 őszén, amikor a játékosok az edzés alkalmával elkezdtek fényképezkedni a helybéli sztárok társaságában. A másnapi ellenfél ebből legalábbis sok mindent lemérhet – így aztán nem akadt sok félnivalója a honvédosoknak sem, hiszen a pénteki vacsora alkalmával a máltai játékosok két olimpiai bajnokunk, Molnár Tamás és Kiss Gergely karjai alól vigyorogtak a blendéikbe a salátáspult mellől. Később tovább növekedhetett a magyarok iránti hálaérzet, hiszen szombaton nem jött értük szállítójármű, így a Domino buszára kapaszkodtak fel – "vigyük el őket!” –, hovatovább eszményivé változtatva a torreádor és a bika közötti kapcsolatot, az arénába lépés előtt.
Maga a viadal nem hozott meglepetést: 18-ból 12 gólt lefordulásból ért el a Domino, amelynek soraiban Gergely Istvánt leszámítva mindenki betalált. A térdszalagszakadásából "épülgető” kapusnak mindazonáltal legalább nyolc pontja volt a kanadai táblázaton, elvégre indításai nem csak magyar, de világviszonylatban is egyedülálló módon pontosak. Ha úgymond a lába végképp "megérkezik” alá, rendkívüli távlatok nyílnak csapata előtt.

Mestermérleg:
Kovács István: – Ha végig szoros emberfogást alkalmaztunk volna, harminc fölött lenne a különbség, de nem ez volt a cél. A meccs második félidejét inkább gyakorlásra szántuk, különféle védelmi formációkat próbálgattunk, hadd csiszolódjon össze Gergely Pista a többiekkel.
Peter de Cesare: – Eleinte az előselejtezőben kaptunk ki ennyire, mostanság azt az akadályt már vesszük, ebben a körben viszont nincs esélyünk. Egy olyan csapat ellen, mint a magyar bajnok, még a góllövésre sem.