Bár a tavaly felállított rekordját nem sikerült megdönteni, így is a legeredményesebb nemzeti csapatként zárta az U23-as és ifjúsági kajak-kenu világbajnokságot a magyar válogatott, amely összesen összesen 28 érmet szerzett, közte kilenc aranyat.
Az ifjúságiak között remekül szerepelt a 17 éves kajakos, Hidvégi Zalán, aki két olimpiai számban mérette meg magát: K2 500 méteren (a KSI-s Samu Péterrel) aranyérmet szerzett, egyesben 1000 méteren pedig a győztestől mindössze két tizedmásodperccel lemaradva ért be másodikként.
A fiatalt korábban sem kerülték el az ilyesfajta eredmények, hiszen a tavalyi vb-n két arannyal gazdagodott a gyűjteménye. Idén K2 500-on címet védett, egyesben pedig első alkalommal indult el az eseményen.
A címvédés volt a célom párosban, főleg, hogy az utóbbi hónapokban tovább fejlődött az egységünk
, egyesben pedig bármilyen színű éremnek örültem volna, hiszen így, hogy ezen a nyáron olimpiát is rendeznek, lehetett tudni, hogy a mezőny még erősebb lesz – mondja a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémiára idén tavasszal a Tatai-Hódy SE-ből átigazolt kajakos. – Hajszállal maradtam csak le a győzelemről egyesben, ettől függetlenül nagyon örültem az eredménynek, főleg, hogy a vébé előtt közvetlenül még betegséggel is küzdöttem. A rajthoz viszont már százszázalékos állapotban álltam oda, összességében tökéletesen időzítettük a felkészülést, csúcsformában versenyeztem.”
Zalán bátyja, Hunor szintén eredményes, korosztályos világbajnok kajakos: ő az U23-asok között indult volna a világbajnokságon, ám a betegsége végül keresztülhúzta a számításait.
„Nagyon nehéz volt a helyzetétől elvonatkoztatni, olyan érzés volt, mintha velem történne meg. Egy középdöntőben tudott csak elindulni, de annyira legyengült, hogy vissza kellett lépnie. Kellett kis idő, hogy félre tudjam ezt rakni, a folytatásban pedig azért is küzdöttem, hogy ő is büszke legyen rám. Egymást motiváljuk, abban pedig biztos vagyok, hogy a nem olimpiai számok világbajnokságára válogató hazai versenyen mindent bele ad majd. A kajakosok hamarosan kezdenek az olimpián, nagyon szurkolunk majd nekik, óriási motivációt jelent, hogy egyszer mi is odaérjünk a legjobbak közé. Jövőre lépek fel az U23-asok közé, Hunorral pedig már gyakoroljuk a párost. Először az új korosztályt kell megszokni, de persze hosszútávú terveim is vannak: ha lesz rá lehetőség,
2028-ban már én is ott lennék az ötkarikás játékokon,
ezért mindent megteszek majd!”
(Kiemelt képünk forrása: MKKSZ)