Labdarúgás: Petry Zsoltnak (20) hívják, de nem kapus

–Inkább előnyét vagy hátrányát látta eddig annak, hogy a nagybátyja ismert, válogatott kapus volt? Nem hasonlítják hozzá? Nem akarták önt is a kapuba állítani?
– APetryZsolt név feladja a leckét, hiszen mindenki hallott már a bácsikámról, de nem gondolom, hogy akár előnyt vagy hátrányt jelentene, a csapataimban mindig a teljesítményem alapján ítéltek meg – nyilatkoza az utanpotlassport.hu megkeresésére a 20 éves labdarúgó. – A bácsikámmal gyerekkoromban teszteltük a reflexeimet, álltam kapuban, de alapvetően mindig is a mezőnyben szerettem volna játszani. Egy kapus elég a családban, azon a poszton nála jobban úgy sem tudnék érvényesülni.–Inkább előnyét vagy hátrányát látta eddig annak, hogy a nagybátyja ismert, válogatott kapus volt? Nem hasonlítják hozzá? Nem akarták önt is a kapuba állítani?
– APetryZsolt név feladja a leckét, hiszen mindenki hallott már a bácsikámról, de nem gondolom, hogy akár előnyt vagy hátrányt jelentene, a csapataimban mindig a teljesítményem alapján ítéltek meg – nyilatkoza az utanpotlassport.hu megkeresésére a 20 éves labdarúgó. – A bácsikámmal gyerekkoromban teszteltük a reflexeimet, álltam kapuban, de alapvetően mindig is a mezőnyben szerettem volna játszani. Egy kapus elég a családban, azon a poszton nála jobban úgy sem tudnék érvényesülni.

Petry Zsolt (labdával) most a BKV Előrében szeretne bizonyítani  •  Fotó: archív

– Akkor védés helyett inkább góllövés?
– Pilisvörösváron kezdtem futballozni, ott Bakti Józsefnél még irányító középpályás voltam, azon a poszton kerültem be a Pest megyei válogatottba is. Azóta több klubban is megfordultam. Újpesten védekező középpályás voltam, most a BKV Előrénél szélsőt, illetve árnyékéket játszok. Ebben az idényben az NB III-ban az előkészítésekből vettem ki a részemet, szabadrúgásokat, tizenegyest is kiharcoltam, ésvan gólpasszom is. A BLSZ IV-ben szereplő második csapatban pedig hat gólt lőttem. Az a bajnokság remek gyakorlási lehetőség, mert bevállaljaaz ember azokat a cseleket, amiket NB III-ban nem, több a terület.

– Húsz éves korára már a hetedik klubjában futballozik. Miért alakult így, nem jobb az állandóság, a kiszámíthatóság?
– Mindig azt néztem, hol kaphatok több lehetőséget, hol tudok többet fejlődni, hol kaphatok inkább játéklehetőséget a felnőttek között. Volt, amikor az edző személye miatt váltottam. Az UTE-tól pedig azért mentem át az Újpest FC akkor kialakított utánpótlásába, mert onnan nagyobb esélyt láttam eljutni az első csapatig, aztán az újpesti utánpótlást követően a Gázgyárban már felnőttek között szerepelhettem, ezért váltottam, majd sikerült szintet lépnem azzal, hogy tavaly télen az NB III-as BKV Előréhez kerültem.

– Eddig lépésről lépésre haladt előre. Az NB III-ban eddig egyszer volt a kezdőcsapat tagja, húsz évesen mit gondol, mikorra válhat meghatározó játékossá, mik lehetnek a reális céljai a jövőre nézve, miben kellene a célok eléréséhez a legtöbbet fejlődnie?
– Mindennek a kulcsa véleményem szerint a gyakorlás. Gyerekkorom óta úgy épül fel a napirendem, hogy miután fölkeltem, még iskola előtt végeztem a Coerver-coaching szerinti gyakorlatokat, majd elmentem iskolába, délután pedig kezdtem újra. Függetlenül attól, hogy milyen csapatban, hol játszottam, mindig fanatikusan gyakoroltam, mert tudtam, hogy így fejlődhetek. Ezáltal tudtam eljutni egy bizonyos technikai szintre. Ezért, amikor voltam próbajátékon az NB II-s Dorognál, ott is azt mondták, hogy a technikai képzettségem megvan ahhoz, hogy az NB II-ben futballozzak, de fizikailag fejlődnöm kell. Most ezen dolgozom, illetve a testvérem atletizál és lejárok vele az MTK-ba, gyorsaságfejlesztő tréningekre, amiknek már érzem az eredményét. Nagyon sok plusz munkát végzek a fejlődésem érdekében és a következő lépés az lenne, ha az NB III-ban tudnék folyamatosan játszani.

– Anagybátyja miben tudja segíteni a pályafutását, szokott-e tanácsokat adni?
– Igen, bármikor fordulhatok hozzá. Illetve korábban, amikor a Hoffenheimnél dolgozott, voltam kint nála Németországban és ott tudtam edzeni néhány hetet a klub korosztályos csapatában, de ugyanez előfordult Berlinben is. Nagyon hasznosak voltak ezek az időszakok, hiszen teljesen más közegben is kipróbálhattam magam, és ez biztosan hozzájárult a további fejlődésemhez. A fő cél számomra mindig az, hogy ma jobb legyek, mint tegnap voltam. Ehhez elengedhetetlen a fegyelmezettség, a futball iránti alázat.

További korosztályos hírekLABDARÚGÁSBANa sportági aloldalunkon.