Családban marad, kézilabda: a világválogatott Éles József és fia, Benedek

Bruckner VinceÉles Józsefet nem kell bemutatni a sportkedvelőknek: a 48 éves, legendás veszprémi irányító-átlövő tizenkét esztendőn át tartó bakonyi pályafutása alatt KEK-győzelmet és Bajnokok Ligája-döntőbe jutást is ünnepelhetett, a magyar válogatott 198 mérkőzésen 828-szor talált a hálóba, az 1993-as világbajnokság gólkirálya volt. A Veszprém egykori sztárja jelenleg az Éles Kézisulit vezeti, sportiskolájának a csapatai valamennyi korosztályban a hazai élmezőnyben foglalnak helyet. Fia, a 18 éves Benedek is kézilabdázik, és ő sem akárhogyan. A Veszprémi KKFT NB I B-s együttesét erősíti, a most futó szezonban csapata legeredményesebb játékosa. Emellett rendszeresen lehetőséget kap a juniorválogatottban, tagja volt a felnőtt NB I-ben az Egert legyőző gárdának is.Bruckner VinceÉles Józsefet nem kell bemutatni a sportkedvelőknek: a 48 éves, legendás veszprémi irányító-átlövő tizenkét esztendőn át tartó bakonyi pályafutása alatt KEK-győzelmet és Bajnokok Ligája-döntőbe jutást is ünnepelhetett, a magyar válogatott 198 mérkőzésen 828-szor talált a hálóba, az 1993-as világbajnokság gólkirálya volt. A Veszprém egykori sztárja jelenleg az Éles Kézisulit vezeti, sportiskolájának a csapatai valamennyi korosztályban a hazai élmezőnyben foglalnak helyet. Fia, a 18 éves Benedek is kézilabdázik, és ő sem akárhogyan. A Veszprémi KKFT NB I B-s együttesét erősíti, a most futó szezonban csapata legeredményesebb játékosa. Emellett rendszeresen lehetőséget kap a juniorválogatottban, tagja volt a felnőtt NB I-ben az Egert legyőző gárdának is.

ÉLES JÓZSEF

Éles József szerint fia magas szintre juthat kézilabdában

„Benedek esetében egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy mit sportoljon, s mivel akkortájt Svájcban éltünk, a kézilabda nem került szóba. Többféle sportot is kipróbált, egyikben sem ragadt meg, de amint hazaköltöztünk, adta magát a kézilabda, hiszen remek társaság alakult ki Veszprémben. Olyan, amelyből aztán megalapítottuk a kézisulit. Természetesen örülök neki, és büszke vagyok rá, hogy Benedek és a másik két fiam is követett a sportágválasztásban. Én is igyekszem követni az édesapámat, a gyerekeim minden mérkőzését megnézem, ahogyan ő is nagyon ritkán hagyta ki az én találkozóimat. Ezzel együtt azon vagyok, hogy ne csak a kézilabda legyen fókuszban a nap huszonnégy órájában, ugyanakkor próbálom Benedeket időnként tanácsokkal segíteni. A meccsek után természetesen elmondom neki a véleményemet; mi tetszett, mit kéne esetleg másképpen csinálnia legközelebb. Nem mindig vagyunk teljes egyetértésben, időnként kialakulnak kisebb-nagyobb viták, de végül is ez így van rendjén. Észrevettem, hogy Benedek egyre inkább hasonlít a fiatalkori önmagamra, ő is kicsit öntörvényű, olykor túlzottan is a saját feje után megy. Bár tudom, szülőként nehéz ezt objektíven megítélni, de úgy vélem, különlegesen tehetséges játékos, aki már most is elég jól játszik, s egészen magas szintre eljuthat. Ahhoz azonban még erősödnie kell, és a mostaninál valamivel nagyobb szorgalomra van szüksége.”

ÉLES BENEDEK

„Érdekes módon nem a kézilabdával kezdtem, fociztam és teniszeztem is. Csak akkor ragadtam meg a sportágban, amikor hazajöttünk Magyarországra. Nyilvánvalóan szerepet játszott ebben, hogy az édesapám szintén ezt űzte, de úgy emlékszem, végül az én döntésem volt a választás. Otthon nehezen kikerülhető téma a sport, hiszen a két testvérem is kézilabdázik, ezért nagyon sokszor szóba kerül a játék. Apa gyakran ott van a meccseimen, utána pedig legtöbbször el is mondja a véleményét. Előfordul, hogy nem tetszik, amit hallok, s mivel elég makacs vagyok, időnként feszültség is kialakul emiatt. Persze tudom, hogy jót akar és ért is a kézilabdához, ezért általában igyekszem megfogadni a tanácsait. Előfordul, hogy csak később jövök rá: ebben vagy abban bizony igaza volt. Szinte egyáltalán nem emlékszem rá játékosként; bár amikor még kicsi voltam, láttam egyszer-kétszer játszani, de később felvételről már nem nagyon néztem a meccseit. Több szakembertől is igyekszem tanulni, így nem mondanám apát a példaképemnek, de természetesen tisztában vagyok az eredményeivel, és azzal, hogy mekkora klasszis volt. Jó lenne a nyomába érni! Szeretnék egyszer én is európai élcsapatban játszani, de azt még nem tudom, hogy itthon vagy külföldön.”