reb Veszprém, Szeged, illetve Győr, Ferencváros – az elmúlt években más nem férkőzhetett az élre a férfi, illetve női kézilabda NB I-ben. A két-két csapat külön kasztot képvisel a sportág hazai színterén. Az utánpótlásban azonban mások az erőviszonyok, ezt jól mutatja a két nem öt korosztályban befejeződött bajnoksága is (a lányoknak az idén utoljára még rendeztek juniorbajnokságot, a fiúknak viszont már most sem). Igaz, nem is elsősorban az eredményesség, hanem a játékosok fejlődése a lényeg.reb Veszprém, Szeged, illetve Győr, Ferencváros – az elmúlt években más nem férkőzhetett az élre a férfi, illetve női kézilabda NB I-ben. A két-két csapat külön kasztot képvisel a sportág hazai színterén. Az utánpótlásban azonban mások az erőviszonyok, ezt jól mutatja a két nem öt korosztályban befejeződött bajnoksága is (a lányoknak az idén utoljára még rendeztek juniorbajnokságot, a fiúknak viszont már most sem). Igaz, nem is elsősorban az eredményesség, hanem a játékosok fejlődése a lényeg.
A fiúk között a Szeged egy bronzérmet szerzett, a Veszprém viszont sehol nem került dobogóra, a lányoknál azonban a Ferencváros három korosztályban is az első három között zárt. A négy említett nagy közül kizárólag a Győr győzött a három korosztály valamelyikében: Kun Attila leánytanítványai a serdülők között bizonyultak a legjobbnak. A siker egyik fontos összetevője, hogy bő kerettel, de ugyanez a csapat szerepelt az ifjúságiak között is, azaz a döntően 2002-es születésű játékosok náluk akár három évvel idősebbek ellen edződhettek.
„Az átszervezett lebonyolítás miatt már év közben kemény mérkőzéseket játszottunk” – mondja Kun. Szavai fontos változásra mutatnak rá: az előző évadhoz képest átalakult a serdülőbajnokság, a kiemelt sorozatban szorosabb találkozókat vívtak a csapatok. „A serdülők három bajnoki osztályában mindenki megtalálta a képességeinek megfelelő versenyzési lehetőséget” – méltatja a módosítást a december óta a sportági szövetség szakmai igazgatójaként dolgozó Zsiga Gyula.
A győri serdülők az utolsó előtti fordulóban nyerték meg a bajnokságot, ám a leány junior és az ifjúsági bajnokságban sokkal hamarabb eldőlt az aranyérem sorsa: a Nemzeti Kézilabda Akadémia két korosztályos csapata már április második felében – ugyanazon a napon – biztosította magának az aranyérmet.
Az addig hibátlan juniorok a szezon végéig megőrizték százszázalékos mérlegüket, és pontvesztés nélkül lettek bajnokok. Hajdu János edző azonban a látszólag könnyed menetelés ellenére is erősnek minősítette a bajnokságot. Mint fogalmazott, szerencse is kellett a sikerhez, vagyis hogy a nagy riválisok – az FTC, a Debrecen, a Győr vagy a Dunaújváros – sokszor egymástól is raboltak pontokat, míg a NEKA a nehéz mérkőzéseket is behúzta. A bajnoki címről döntő meccsen például nagy küzdelemben, 27–26-ra nyertek a Dunaújváros ellen a balatonbogláriak.
„Több fiatal iránt is élvonalbeli klubok érdeklődnek, így sokan távoznak. Ez az élet rendje, és mindkét szemünk nevet, hiszen éppen az a fontos, hogy játékosokat neveljünk az élvonalnak” – jegyezte meg Hajdu.
Az NEKA ifjúsági együttesének nem jött össze a tökéletes bizonyítvány: egy vereséggel zárta az idényt a csapat, ám Bohus Beáta edzőnek egyáltalán nincs hiányérzete emiatt.
„Bajnokként rajta volt a nyomás a lányokon, hogy mindenki őket akarja megverni, de jól kezelték a helyzetet. Hiába kaptunk ki csupán egyszer, nehéz meccseket vívtunk a tabella első feléhez tartozókkal” – rögzítette a tréner, aki azonban kritikát is megfogalmazott. Szerinte nagy a szakadék a mezőny két része között, márpedig meg kell találni a probléma okát és megoldását is, mert nincs valódi sportértéke a húsz-harminc góllal megnyert „csatáknak”. (Tegyük hozzá: nemcsak az akadémisták győztek ekkora fölénnyel a gyengébb csapatok ellen).
Rímelnek erre Kárpáti Krisztiánnak, a fiú ifjúsági NB I-ben szintén egyetlen, a Tatabánya elleni vereséggel bajnok Balatonfüred edzőjének a szavai is:„Kettészakadt a mezőny, a tabellára nézve jól látszik, hol foglalkoznak igazán komolyan az utánpótlás-neveléssel. Amikor úgy éreztük, hogy szerényebb képességű csapattal találkoztunk, igyekeztünk lehetőséget adni a fiatalabb játékosoknak, vagy pihentetni a korosztályos válogatottjainkat, hogy az NB I B mellett ne játszanak túl sokat” – jegyezte meg.
Akárcsak a NEKA, a Balatonfüred is duplázott, igaz, a 2015-ben még élvonalbeli játékosként, most pedig már utánpótlásedzőként bizonyító Kis Ákos serdülőcsapata három vereséget szenvedett az évadban. „Ilyen fiatalokról beszélve örülhetünk, és bármikor elfogadom, ha az egész bajnokság alatt mindössze egy hónapnyi hullámvölgy van. A sérülések mellett kicsit elbizakodottá váltak a srácok, de aztán gyorsan visszatért az őszi lendület” – értékelt Kis.
Noha a serdülő fiúknak nehezebb volt a dolguk, összességében több sorozatban is tapasztalható, hogy nagy a különbség a legjobbak és leggyengébbek között. Zsiga Gyula szakmai igazgató is érzékeli a problémát: szerinte változást hozhat a következő idénytől bevezetendő képzési rendszer, amely mindenütt egységes nevelőmunkát ír elő.
A változást azonban – ahogyan az utánpótlás-nevelésben az természetes – nem lehet elvárni egyik napról a másikra.
További hírek KÉZILABDÁBANa sportágai aloldalon.
Záróra után
A jelentősebb utánpótlás-bajnokságok végeredményei (a kiemelt serdülőbajnokságokban rájátszás döntött a végső helyezésekről, míg a többi sorozatban a hagyományos rendszer határozott a sorrendről; a fiúknak nem rendeznek juniorbajnokságot).
Fiúk. Ifjúsági: 1. Balatonfüred 54 pont (27 győzelem-0 döntetlen-1 vereség), 2. NEKA 48 (24-0-4), 3. Grundfos Tatabánya 48 (24-0-4). Kiemelt serdülő: 1. Balatonfüred 54 (27-0-3), 2. NEKA 49 (24-1-5), 3. Pick Szeged 48 (24-0-6). Leányok. Junior: 1. NEKA 56 (28-0-0), 2. FTC-NYCS 48 (24-0-4), 3. Győri Audi ETO 44 (22-0-6). Ifjúsági: 1 NEKA 54 (27-0-1), 2. Dunaújvárosi Kohász 48 (24-0-4), 3. FTC Debt-Invest 46 (23-0-5). Kiemelt serdülő: 1. Győri ETO 58 (29-0-1), 2. NEKA 54 (27-0-3), 3. FTC Debt Invest 52 (26-0-4)