AZ ÉN VERSENYZŐIM A LEGJOBBAK A VILÁGON. Az egyik kulcsmondata volt ez annak a kisfilmnek, amellyel a róla szóló könyvbemutató kezdődött kedd délután – Széchy Tamás az edzői hitvallásáról beszélt benne:
„Kerestem az utat, de azt mindig tudtam, hogy az rögös. Ha könnyen adnak valamit, az semmit sem ér. Ezt a gyerekek tudták, és azt is, hogy értük voltam, érezhették, hogy ez az ember hisz bennük. (…) Hiba volt, és elnézést kérek mindazoktól, akiket megvertem a múltban. Nyilvánvaló, hogy csak azt akartam, hogy ti jobban ússzatok. Rég rájöttem már arra, hogy erre nincs szükség. (…) Csodálatos életem volt veletek. Egy élet kell ahhoz, hogy az ember felmenjen a csillagokba.”
A Hargitay András, Sós Csaba, Tóth Ákos szerzőtrió a kisfilm után először csak visszafogottabb stílusban mesélt a könyv születésének folyamatáról, aztán egy idő után egyre inkább anekdotázásba, sztorizásba torkollott az esemény, s ebbe a hallgatók között helyet foglaló Széchy-tanítvány, Wladár Sándor is bekapcsolódott, miként a szintén úszóként kezdő Buzgó József, lapunk korábbi főszerkesztője.
A könyv, akárcsak az, akiről szól, egyedi, a történeteken és szakmai útmutatásokon túlmenően QR-kóddal előhívható filmek is találhatók benne – a sok-sok korabeli fotó mellett.
„Széchy Tamás igazi óriás volt – jegyezte meg Hargitay András, a magyar úszósport első világbajnoka. – A könyv megírásában az is motivált, hogy mi vagyunk az egyik utolsó korosztály, amelyikkel az Öreg dolgozott. Ez nem egy botránykönyv, noha én leírom benne mindazt, ami velem történt. Éppen ez az egyik erénye a könyvnek, a személyes hangvétel.”
Sós Csaba, a jelenkor szövetségi kapitánya arra erősített rá, hogy Széchy Tamás olyan keretrendszert alkotott az edzéselmélet terén, amelyikbe minden újdonság, azóta „kitalált” új módszer gond nélkül beilleszthető. Tóth Ákos, a Testnevelési Egyetem korábbi tanszékvezetője, aki szintén kapitány volt 1977 és 1984 között, s aki sokat dolgozott Széchy Tamással, nagyon egyszerűnek tűnő módon, ugyanakkor igazán sokat mondóan jelentette ki: „Egyszerűen szerettem volna, ha az emberek megismerik Széchyt és a gondolatait.”