„A bürokrácia győzött” – ezért mondott le a Kenderesi-ügy magyar CAS-bírója

A riói olimpián 200 méter pillangón harmadik helyezett Kenderesi 2022 októberében kapott értesítést arról, hogy atipikusnak minősített biológiai útlevele alapján doppingeljárás alá vonták. Később – a sportoló indoklása ellenére – négy évre eltiltották, majd több mint másfél évig vártak az ügyben a CAS állásfoglalására, amely február végén helybenhagyta az ítéletet. 

A folyamatról és az abban betöltött szerepéről beszélt Dávid Gyula.

„Megválasztották a háromtagú tanácsot. Én voltam a magyar fél képviselője, egy Ulrich (Ulrich Haas, aki a WADA szabályzatát kodifikálta – a szerk.) nevű német jogász képviselte a WADA-t, és egy közösen kijelölt angol bíró lett a bíróság elnöke. Az ilyen ügy úgy működik, hogy feláll a bíróság, kicseréljük az iratokat, (...) ezeket áttanulmányozzuk, majd ezzel kapcsolatban három alkalommal élő telefonbeszélgetést folytatnak a bíróság tagjai egymás között. Egyre inkább telt az idő, amikor egyre többször kérdeztem, hogy mi a következő lépés, tartunk-e tárgyalást, s mikor, vagy ha nem tartunk, akkor minél előbb ítélethozatalra kellene összeülnünk, mert a sportoló csapdahelyzetben van: az eltiltás ideje alatt nem versenyezhet, így számára minden nap, minden óra számít” – kezdte a helyzet ismertetését Dávid Gyula.

„Miután ennyi időn keresztül semmilyen információt nem kaptam, nem lett kitűzve a tárgyalás, s a belső levelezésben is voltak három-négy hetes, két hónapos szünetek, írtam egy levelet a bíróság elnökének, hogy amennyiben két héten belül nem születik egy döntés, nem tudom a nevemet adni ehhez az ügylethez. Miután két hét elteltével sem érkezett érdemi válasz, kénytelen voltam úgy kifejezeni a tiltakozásomat, hogy bejelentettem: lemondok a választott bírói tisztségről. Nincs más lehetőség: egy választott bíró vagy elvállal egy ügyet és odaáll mellé (az ítélettől függetlenül), vagy lemond a megbizatásról” – fogalmazott, majd kifejtette: sem a kérelmező mellett, sem ellen nem érvelt – az eljárást tartotta méltánytalannak.

Dávid Gyula folytatásban elmondta, hogy a CAS-nál dolgozó ügyvédeknek és bíráknak magánpraxisuk is van (valamint az a tény, hogy nincs jogvesztő határidő), így véleménye szerint ennek volt a következménye a folyamatos halasztás, avagy a „bürokrácia győzött”.