Harminchárom csúcs a Duna Arénában – mostanáig

Sokak kedvence a Duna Aréna, a világ bármely tájáról szívesen jönnek ide az úszók, mi több, Caeleb Dressel az első nagy dobás, a 2017-es nagy medencés világbajnokság után kijelentette, minden vb-t Budapesten kellene rendezni – egy kilencszeres olimpiai bajnok szavaira érdemes azért odafigyelni…
Az amerikai klasszis kihagyja a rövid pályás vb-t, de ezúttal nem mentális okokból: emlékezhetünk, 2022-ben éppen a budapesti nagy medencés vb-t „hagyta félbe”, és utána sokáig kereste a visszatérés útját – Párizsban már indult, tagja volt három érmes váltónak is. A felesége éppen a napokban jelentette be, hogy júniusra várják második gyermeküket, az első februárban született.

Dressel egyike annak a nyolc úszónak, aki ugyanazon számban huszonötös és ötvenes medencében is világcsúcstartó jelenleg, ez esetében a száz pillangó, és a listán ott egy magyar úszó is, Hosszú Katinka 200 vegyesen világrekorder – itt is, ott is.
Kós Hubert egyik austini csapattársa, az amerikai Regan Smith is ebbe a kasztba tartozik, a száz hát rekordere ott is lesz a Duna Arénában, s a győzelem mellett nyilván az egyéni csúcsát is szívesen megdöntené.

Ha már csúcsok, összegezzük, hány világrekordot jegyezhettünk fel az elmúlt években a Duna Arénában megrendezett versenyeken – ez egyértelműen a kiváló, és a háromméteres mélysége miatt kifejezetten gyorsnak számító medencének köszönhető, bár Wladár Sándor, a korábbi olimpiai bajnok szerint sokat számít a magyar nézők elképesztő buzdítása is…

Nem vitatkozunk a Magyar Úszószövetség elnökével, már csak azért sem, mert több úszószakportál is hangot adott ebbéli véleményének, annak, hogy a káprázatos időkhöz köze van annak a hangulatnak is, amelyet a magyar nézők varázsolnak a Duna Arénába.
A 2017-es, vagyis az első budapesti világbajnokság alkalmával tizenegy világcsúcs dőlt meg (négy váltóban, hét pedig egyéni számban), öt évvel később már egy magyar világrekordernek is tapsolhattunk, Milák Kristóf 200 pillangón a már eleve űridőnek számító 2019-es csúcsát (1:50.71) faragta tovább (1:50.34) – akkor a „Milák-csúcs” mellett további két rekord született.

A 2021-es „buborék” Európa-bajnokságon négy világcsúcsot jegyezhettünk fel, a 2018-as világkupa-viadalon három, a 2023-ason kettő dőlt meg, s további 10 világcsúcsot láthattunk 2019-ben és 2020-ban, amikor a Nemzetközi Úszóliga (ISL) állomásainak adott otthont a Duna Aréna.
Ez összesen 33 világcsúcs. Hogy lesz-e folytatás már az idén, a kedden rajtoló vb-n kiderül – a magyar válogatotthoz kapcsolódó hír, hogy a csapat szombaton már együtt edzett a Duna Arénában.

Mint arról mi is beszámoltunk, hazatér Amerikából Fábián Bettina és Betlehem Dávid, mert egyetemük, a North Carolina nem támogatta őket abban, hogy a jövőben induljanak a nyílt vízi világkupa-sorozatban. A párizsi olimpián ötödik Fábián és harmadik Betlehem közös, angol nyelvű magyarázatot adott a közösségi médiában a történtekre: „Nagyon élveztük a kint töltött időt, élveztük, hogy az egyetemi család tagjai lehettünk. Be kellett azonban látnunk, hogy mivel számunkra prioritást élvez a nyílt vízi úszás, jobban járunk, ha hazatérünk, és ugyanúgy Magyarországon készülünk az előttünk álló kihívásokra, mint az olimpia előtt. A döntést szomorúan hoztuk meg, de arra kérünk mindenkit, fogadja el – fontos, hogy megtaláljuk, hogyan tudjuk a legjobbat kihozni magunkból.”