PRÓBÁLT VOLNA lelkileg rákanyarodni az 1500 döntőjére Betlehem Dávid, de utolsó nap azért jelentős a zsibvásár a „főhadiszálláson”, amit a csapat két gyúrópadja és néhány szék jelképez (innen indulnak csatába a lányok és a leventék).
Az itt maradt versenyzők jó része már nem versenyez, de azért mindenki jön drukkolni a másiknak, vagy legalábbis szóval tartani, bátorítani, esetleg, mint Németh Nándor, tapogatni-lapogatni.
„Tizennégy-negyvenhetet érzek – közölte a 100 gyors bronzérmese, miközben Betlehem vállát masszírozgatta, aztán szemügyre vette a vádliját is, és folytatta: – Sőt, negyvenhatot.”
Csak a történelmi hűség kedvéért azonnal jelezzük: nagyjából egy órával később Betlehem Dávid 14:46.44 alatt repesztett végig a 30 hosszon, ami egészen döbbenetes eredmény. (Németh Nándort meg kinevezzük jósnak és/vagy szakértőnek.)
Először is, ez minden idők második legjobb magyar eredménye a leghosszabb medencés távon, ennél jobbat csak Kis Gergő ment még 2011-ben, amikor 800-on és 1500-on is bronzérmes lett.
Igaz, a dobogóhoz ezúttal az ő rekordját is vastagon, több mint egy másodperccel kellett volna Dávidnak megdöntenie, de alig fertályórával az amúgy fantasztikus negyedik helyet jelentő célba érés után a csúcstartó, azaz Kis Gergő máris üzent Szokolai Lászlónak, Dávid edzőjének: „Az ezer és ezerháromszáz méter közötti részen kell még dolgozni, és az olimpián meglesz a 14:38-41.”
Azzal pedig már bármeddig el lehetne jutni…
Betlehem Dávid a tévéseknek szokás szerint eldurrantott egy „betlehemest” élő adásban („Bíztam benne, hogy páran dobnak egy tojást a döntőben”), később azért szakmaibb magyarázatok is jöttek, pláne, hogy közben Rasovszky Kristóf, az idősebb és hatalmasabb csapattárs összes szeretetével átkarolva jelezte neki, mennyire büszke rá, hogy ilyen szédületeset úszott.
„Sajnos, a francia tapadt Florian Wellbrockra, ahogy mondtam, te egy kicsit később kezdtél elmenni velük, és pont akkor jött be két gyengébb ötven ezer környékén, egy harmincon kívüli, meg egy 29.9, amikor ők elindultak, de utána visszaálltál, szóval ez így is hatalmas volt” – dicsérte a világbajnok, miközben kiértek Szokolai mesterhez, aki túláradó örömmel borult ifjabbik tanítványa nyakába.
„Sajnálom, Laci bá’, azt gondoltam, oda tudok érni” – húzogatta a száját Betlehem, de a mester szinte kiabált: „Tizennégy-negyvenhat, te miről beszélsz?! Ez csodálatos volt!”
No igen, ahhoz képest, hogy az álom egy 14:50 alatti időről szólt egy olyan fiatalembernél, aki tavaly még 14:58-nál tartott – valóban elképesztő.
A gyúrópadoknál már csak egyetlen gond akadt: „Elvesztettem Betti egyik airpodsát, ebből még gáz lesz” – matatott Dávid jobbra-balra kedvese, Fábián Bettina fülhallgatóját keresve, mire Telegdy Ádám vigyorogva megjegyezte: „Majd megtanulod, hogy ez ilyen esetben már ötven-ötven. Azaz csak a te feledet veszítetted el.”
Kapás Boglárka férjeként ő már csak tudja. (Amúgy hamarosan előkerült a hiányzó érték, egészen valószínűtlen helyről: a melegítőfelső két textilrétege közé, a csuklójáig csúszva.)
Apropó, Kapás Boglárka: könnyek között úszva hagyta maga mögött a medencét, ahol utoljára úszott (nagy medencés) világbajnokságon.
Méltóképpen köszönt el a nagy viadaltól: 400 vegyesen a szélső pályán lett ötödik (a férfiaknál Holló Balázs délelőtt sajnos nem úszta meg az olimpiai szintet; abba belerakott mindent, estére várhatóan fogyott el s lett nyolcadik).
„Ez nagyon vagány úszás volt!” – mondta neki Telegdy Ádám, és edzője, Virth Balázs is, Kapás Boglárka pedig szokásához híven hol mosolygott, hol sírdogált. Ennyi év után pedig pontosan tudjuk: ilyenkor valóban örül és elégedett.