– Hol volt eddig Holló Balázs?
– A háttérben – válaszolta mosolyogva Holló Balázs (Egri Úszó Klub), aki múlt héten a debreceni országos bajnokságon parádés, 4:13.15-ös négyszáz vegyessel hívta fel magára a figyelmet.
– Néhány éve az ifjúsági korosztályban érmeket hozott a világversenyekről.
– Próbálkoztam azóta is, csak nem jött ki a lépés. Vagy éppen más számra, például a négyszáz gyorsra készültünk, így három éve nem is úsztam négyszáz vegyest csúcsformában. Ezúttal viszont az edzőm, Kovács Ottó is érezte, hogy jó lehetek az ob-n.
– Is?
– Igen, mert én is így éreztem. És nemcsak azért, mert jól mentek az edzések, hanem mert elkerült a betegség és a sérülés is, valahogy most összeállt minden.
– Gondolom, a négyszáz gyorsot sem engedte el végleg. Vagy már a négyszáz vegyes a kedvence?
– A négyszáz vegyes utálatos szám. Akárhogy is úszod le, belehalsz a végére. Mentálisan nagyon rendben kell lenni ahhoz, hogy jól rakd össze – azért mondtam az imént, hogy éreztem, jó lehetek ezen a távon az ob-n, mert kifejezetten készültem ezen a téren is: edzéseken igyekeztem mindig kiúszni magam, hogy szokjam azt az érzést, ami, akármit csinálsz, jelentkezik a táv végén. Persze így is „elpusztultam” a végére...
– Ez mit jelent konkrétan?
– Mindenkinél másképp jelentkezik ez, nálam úgy, hogy elkezdenek égni a végtagjaim, megfeszül a nyakam, s jön az oxigénhiány.
– És ezúttal még jöttek az újságírók is, hiszen nyert.
– Nem egyszerű ilyenkor értelmesen megnyilvánulni, odafigyelni arra, mit mondok, de szívesen hozzászoknék ehhez is...
– Az edzője állítólag azt mondta korábban, gyakorta hiányolta önből azt, hogy nem harapott a finisben. Ezúttal elégedett lehetett e téren is.
– Pedig Debrecenben a kétszáz vegyes miatt összetörtem, elment a kedvem a többi számtól. Akkor odajött az edzőm, és azt mondta, nem érti, miért bánkódom, hiszen egyéni csúccsal lettem bronzérmes. Igyekeztem erőt meríteni a szavaiból, felszívtam magam. Ráadásul Ottó bá' úgy indított útnak a döntőre, hogy megálmodta, 4:13-as idővel nyerek.
– Ez feltüzelte, s nem terhet pakolt a vállára?
– Kicsit megijedtem, azon gondolkodtam, képes leszek-e ilyen időre. De Ottó bá' több mint tíz éve az edzőm, hiszek neki, bízom benne. Emellett Kós Huberttel is megbeszéltük, nem az a lényeg, hogy ellenfelek vagyunk, hanem hogy kihozzuk egymásból a világbajnoki A-szintes időt: mindkettőnknek ez volt a célja, segítettük egymást.
– S mivel a legjobb idővel rendelkező Verrasztó Dávid visszamondta a világbajnoki indulást, mindketten rajtkőre léphetnek a hazai rendezésű világbajnokságon júniusban a Duna Arénában. Izgul?
– Nagyon-nagyon várom a vébét, csak kicsit feszélyez, hogy itthon lesz a verseny, így még inkább bizonyítanom kell. De ez a kis izgalom a vízben már átcsap erőbe, energiába.
– Negyvenkilenc nap van a rajtig, hogyan javíthatja tovább az idejét négyszáz vegyesen?
– A csúcsforma csak néhány napig tart, vagyis az ob után mindent elölről kezdtünk. Az első hét volt az első fázis, ez nálam azt jelenti, hogy megpróbáltam nem belefulladni a vízbe. Nem viccelek, tényleg előfordul ezekben a napokban, hogy szinte elsüllyedek a medencében, de az edzőm jól ismer, tudja, hogy ilyen vagyok, ezért ilyenkor még elnézi ezt nekem. Jövő héttől aztán jön a kemény munka, ami ezúttal hat hetet jelent, mert az utolsó hét már a könnyítés, a formába hozás időszaka.
– Változott a világbajnoki program, hiszen eddig az utolsó napon rendezték a férfi négyszáz vegyest, Budapesten az első napon fogják, ez önnek jó?
– A lehető legjobb, olyankor még friss az ember. Bizakodó vagyok.