„Megértem azokat a tornaigazgatókat, akik előre megadott utasítások alapján próbálják »lassítani« a pályákat. Ez előnyt jelent azoknak, akik csak kivételes ütésekkel tudják megverni Sinnert, hiszen ezzel szemben egy gyors pályán néhány jól eltalált labda is elég lehet a sikerhez. A tornaigazgatók vélhetően úgy gondolkodnak, hogy »jobb, ha Sinner és Alcaraz játssza a döntőt«. Ez persze a maga nemében a sportág előnyére szolgál” – mondta Roger Federer, majd párhuzamot vont a saját korszaka és a jelenlegi körülmények között.
„Az én időmben csak tizenkét tornának volt jelentősége, így mindenki a saját kedvenc borításán játszott, s nem találkozott annyira gyakran a riválisokkal. Amikor viszont mégis, azok voltak a legjobb meccsek, hiszen agresszív, támadó szellemű játékosok feszültek neki a védekező felfogásban játszó ellenfeleiknek. Ehhez képest manapság mindenki ugyanúgy játszik, miután a tornák igazgatói a pályák sebességének és a labdák súlyának a megváltoztatásával elérték, hogy minden egyes hét ugyanolyan legyen a teniszben. Jó lenne, ha mondjuk Sinnert és Alacarazt előbb összeeresztenénk egy gyors pályán, majd később megismételnénk ugyanezt a meccset egy lassú pályán is, csak, hogy lássuk, mi sül ki belőle” – fogalmazott a svájci kiválóság, hozzátéve, hogy egyébként semmi baja sincs az Alcaraz és Sinner közötti rivalizálással.
„Szerintem a rivalizálásuk remek dolog a sportág szemszögéből. Mindannyian tudtuk, hogy remek teniszezők, de talán senki sem számított arra, hogy ilyen korán uralni fogják a mezőnyt. Ez szerintem lenyűgöző és sokat segít magának a sportágnak is, ezzel együtt viszont adja magát a kérdés, hogy vajon meddig tudják fenntartani ezt a dominanciát. Kívülről nézve minden olyan egyszerű, viszont én voltam az ő helyükben, s tudom, mennyire keményen kell dolgozni az ekkora sikerekért” – mondta.