Tenisz: Nem tört meg a hullámvölgy! – Marozsán Fábián

– Karrierje során először jutott főtáblára, s mindjárt nyert is a top százas Corentin Moutet ellen.
– Két jó meccset játszottam a kvalifikációban, már annak is nagyon örültem. Nem néztem, milyen ellenfelek várhatnak rám a főtáblán, úgy voltam vele, hogy ami jön, az jön. Szerda este tudtam meg, hogy vele játszom–kezdte Nemzeti Sportnak adott interjúját Marozsán Fábián.–Tizenhat évesen egyszer már összecsaptam a most világranglista-63. franciával, akkor nagyon kikaptam tőle, de azt gondoltam, ez már nem mérvadó. Nem is nagyon versenyzett az utóbbi időben, mert az Australian Open után csuklóműtéte volt, múlt héten, Madridban lépett először pályára a kihagyás után, és meg is verték egyből. Fel is csillant a szemem, hátha lesz sanszom vele szemben, de tudtam, hogy nem könnyű boldogulni vele, szétszedi a riválisai játékát, reklamál, balhézik, hátha kizökkenti vele a másikat, és ezzel előnyt szerez.

– Tudta ezt kezelni?
– Most is bevetette ezt a taktikát, és sajnos volt, hogy működött. Remekül kezdtem, szinte hiba nélkül teniszeztem, minden összejött. Tegyük azért hozzá: nagyon rosszul játszott, fonákot nem is ütött, csak nyesett, valószínűleg a műtét miatt. Reméltem, hogy feladja, de sajnos nem így történt. 6:0, 2:0-ra vezettem, amikor új labdákkal elbuktam az adogatásomat, ott valami megfordult. Éreztem, hogy felvette a ritmust, jobban mozgott a pályán, nálam pedig jött egy hullámvölgy. Ezt kihasználta, és közben hívta a szurkolókat, hogy biztassák. Mindenki neki ordított, ez mentálisan nagyon nehéz volt nekem egy top százas játékos ellen.

– Mi lendítette át ezen?
– Végig ott volt a fejemben, hogy ez egy nagy lehetőség. Kavarogtak a gondolataim, és kicsit meg is remegtem, amikor lezárhattam volna a mérkőzést. Nem volt merszem bátran beleállni az adódó helyzetekbe, meghúzni az ütéseket. A tie brékben hat-négynél például volt egy rossz ritörnöm, a háló közepébe ütöttem a labdát. Hat-ötnél nem ütöttem be az első szervát, ez nagyon sokba került, utána pedig kockáztattam, és a tenyeresére ment. Szerencsém volt, mert könnyű labda jött vissza, de a tenyeresem másfél méterrel ment az alapvonal mögé. Ekkor már attól is ideges voltam, hogy ennyi sansz elment, ennyi labdát rontottam... Meg is fordította a rövidítést, nyert tíz-nyolcra. Akkor beütött az: úristen, hát ez hatalmas lehetőség, nem szabad elszalasztani. Ki kell használnom, nem hiszem el, hogy nem tudom megoldani.

– Önnek volt segítsége kívülről, biztatta azért valaki?
– Az utazóedzőm, Pataki Márk ezen a ponton beordított a pályára, hogy menjek ki mosdóba, szedjem össze a gondolataimat, aztán folytassam úgy a játékot, ahogy a meccs előtt megbeszéltük. Kimentem, és az a pár perc tényleg segített megnyugodni. A döntő szettben aztán ismét Moutet került hullámvölgybe, egy-egynél adogatott, semmi-harmincnál már éreztem, hogy brékelni tudom. Utána a saját szervámat hoztam, innentől pedig úgy voltam vele, most már végig kell vinni a dolgot.

– Nem csak végigvitte, hanem növelte is az előnyét.
– Négy-kettőnél megint elvettem az adogatását, majd öt-kettőnél jött az oldalcsere, és összenéztünk Márkkal, én pedig kínomban elkezdtem nevetni. Tulajdonképpen saját magamat nevettem ki, az volt bennem, most már annyi lehetőségem van, nagyon közel a győzelemhez, az egyiket meg kell végre csinálni... Kérdeztem is tőle, mit üssek, hogyan csináljam. Mondta, hogy csak a saját játékommal foglalkozzak, koncentráljak az első szervákra, keressem a fonákját, mozgassam ki. Emlékeztetett rá, hogy ugyanolyan gém ez is, mint az előző. Nagyon nehezen szerváltam ki a meccset.

– Azért úgy hallom a hangján, így is nagyon boldog.
– Igen, nagyon örülök, hiszen az első ATP Touron játszott főtáblás mérkőzésemet nyertem meg, ráadásul mindjárt top százas játékos ellen! Büszke vagyok rá, hogy mentálisan fel tudtam állni a hullámvölgyből, nem törtem meg teljesen, győztesen jöttem ki a helyzetből. Két sima szettben le kellett volna tudnom ezt a meccset, nem sikerült úgy, ahogy akartam, de remélem, tanulok ebből is, és jobban ki tudom majd használni később a lehetőségeimet. A legfontosabb mégis az, hogy felülmúltam egy ilyen kellemetlen ellenfelet, aki jól olvassa a riválisai játékát, érzi, hogy melyik labdából milyen ütést kap vissza, és sokat is ejt. Nehéz mérkőzés volt.

– Szombaton Jirí Leheckával csatázik, mire számít a második fordulóban?
– Nálam fiatalabb, hatalmas tehetség a cseh játékos. Egyszer edzettem vele Bergamóban, beütésnél, láttam párszor játszani, nagyon gyorsan fejlődik, hamar top százba, majd a legjobb ötven közé került. Nagy falat, de remélem szoros meccset játszunk majd. Így is nagyon boldog vagyok, nagy eredmény a mai győzelmem – pénteken pihenőnapom van, de délután edzek. Jó lenne szettet nyerni, már az is óriási dolog ellene, de mindent meg fogok tenni azért, hogy ha úgy adódik, megverjek egy top ötvenes játékost is.

ATP 1000-ES TORNA, RÓMA (salakpálya, 7 705 780 euró)
FÉRFI EGYES, 1. FORDULÓ (a legjobb 64 közé jutásért)
Marozsán Fábián–Corentin Moutet (francia) 6:0, 6:7 (8–10), 6:2